A 2020/2021-es tanévben emlékezünk meg a hajdani Szent Orsolya Rend dr. Hóman Ottó Tanintézet fennállásának és felszentelésének 80. évfordulójáról. A Szent Orsolya Rend már több mint 200 éve végezte áldásos oktató-nevelő működését a városban, amikor a nővérekben felvetődött a gondolat, hogy új iskolaépületet építsenek.
A Szent Orsolya Rend Nőipari Iskolája – amely a Bástya utcai épületrészben működött – helyszűke miatt az adott kor modern pedagógiai feltételeinek már nem felelt meg, így épült fel Győr egyik legkorszerűbben felszerelt tanintézete. Az új épület három iskolatípusnak is otthont adott: a leánylíceumnak és tanítóképzőnek (II. emelet); a nőipari iskolának, majd ipari leányközépiskolának (I. emelet), illetve a felső háztartási tanfolyamnak (földszint). Elhelyezkedését tekintve a Duna-parton állt az épület, három utca fogta közre.
Az építkezések már 1939 nyarán megindultak, az alapkövet az év szeptember 24-én helyezték el ünnepélyes keretek között az iskolaépület főbejáratának falába. Az alapkövet és a benne lévő okmányt dr. Ragats Rezső püspöki helynök áldotta meg. Győr városa az építkezés költségeire 60.000 pengő segélyt juttatott, mindemellett a Duna partján 264 négyszögöl földterületet ajánlott fel az építkezés céljára. A városon és a magánadományozókon kívül dr. Hóman Bálint magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter 150.000 pengő államsegéllyel, Conrad Otto, a pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója pedig 100.000 pengő kölcsönnel támogatta az új iskolaépület felépítését. Továbbá a Győri Első Takarékpénztár kedvező módon 60.000 pengőnyi kölcsönt biztosított az építkezéshez. A Szent Orsolya Rend nővérei 40.000 pengő készpénzt gyűjtöttek össze. Az épületet Megyer-Meyer Attila építész tanár tervezte, a statikus mérnöki feladatokat Barcsay János végezte el. Az építkezés munkálatait Marschall Béla magyar királyi kormányfőtanácsos vezette. Az épület berendezésének költsége mintegy 20.000-60.000 pengőre rúgott. Ezt az összeget az iskola hajdani növendékei, valamint a bőkezű adakozók adták össze. Az iskola a Szent Orsolya Rend dr. Hóman Ottó Tanintézet nevet vette fel. Az épületben 1940. szeptember 13-án indult meg a tanítás.
Az ipari lányközépiskola igazgatónője 1938-tól Eőry M. Kamilla OSU volt, a líceum és tanítóképző intézet igazgatónője pedig Magasi M. Franciska OSU (1938-1940); Schler M. Kunigunda OSU (1941-1945) és újra Magasi M. Franciska OSU (1945-1948).
1940-ben az új iskolaépületben a hagyományos oktatás mellett háziruhavarró, illetve főzőtanfolyam is elérhető volt a fiatal leányok számára. Az épületet 1941. február 1-jén szentelte fel dr. Ragats János pápóci prépost. Az eseményen jelen volt a kultuszminiszter képviseletében Polniczky Lipót főispán, továbbá Viola Mihály kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, Harsányi Lajos kanonok, kormányfőtanácsos, valamint a város egyházi, polgári és katonai előkelőségei, továbbá a Szent Orsolya Rend magyarországi főnöknője, Szudey M. Orsolya OSU és a győri zárda házfőnöknője, Vátzy M. Terézia OSU is.
Az tanintézet kápolnáját 1941. szeptember 14-én szentelte fel dr. Beresztóczy Miklós pápai kamarás. Az ünnepségen rész vett dr. Hóman Ottó fia, Hóman Bálint kultuszminiszter családjával és Győr város vezetése, valamint a város tanintézeteinek képviselői. A nőipari iskola az 1941/42-es tanévben fokozatosan ipari leányközépiskolává alakult át.
1944. március 22-én az iskolaépületet teljes egészében lefoglalta a német katonaság hadikórház céljára. A tanítás ideiglenesen szünetelt. A német katonaság március 28-án hagyta el az épületet. A tanítás március 31-én befejeződött. A háború az intézetet sem kímélte, ugyanis a tanintézet kápolnája megsérült.
A tanítás a háború után újraindult, s egészen 1948-ig tartott. Ekkor az egyházi iskolákat államosították. Az államosítást követően – 1949-től egészen 2003-ig – a tanintézetben a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskola működött. 1950-ben a tanintézet kápolnáját könyvtárként, majd raktárként használták, s az oszlopokat fehérre meszelték.
A második emeleti lépcsőfordulóban látható egy hatalmas freskó, amely Szent Angéla életének néhány jelenetét ábrázolja. A freskót Megyer-Meyer Antal képzőművészeti főiskolai tanár festette. Ezt a falfestményt 1948 után Párkányi J. Károly, a Rejtő Iskola akkori igazgatója egy vászonnal takarta el, s így megmentette a pusztulástól. Majd a rendszerváltás után Bandi István igazgató úr restauráltatta.
A volt tanintézet 2003-ban újra egyházi fenntartásba került, s napjainkban itt működik a Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ. A földszinten az óvoda, az első és második emeleten pedig a hat és négy évfolyamos gimnázium kapott helyet. 2010-ben helyreállították a régi tanintézeti kápolnát, a restaurálási munkálatokat Pfilf Éva festőművész végezte, az oltárkép Udvardy Erzsébet festőművész alkotása. 2020-ban kezdődött el az iskola teljes körű felújítása.
Hálatelt lélekkel gondolok most a Szent Orsolya Rend azon nővéreire, akiknek áldozatos munkája és imádsága árán felépülhetett e méltán híres és modern tanintézet. Hiszen sokat tettek ők Győr városában a leányifjúság nevelése terén.
Szerző: Pintér Tamás
Forrás és fotó: www.gyoriszalon.hu
