Két évvel ezelőtt feltűnést keltett egy aukción megjelenő középkori kézirat, amelyet az 1200-as években írtak. A kódex többek között Szent Ferenc egy mostanáig ismeretlen életrajzát tartalmazza, amelyet Celanói Tamás állított össze. A legenda szövege nemrég magyarul is megjelent. Varga Kapisztránnal, a latin szöveg fordítójával beszélgettünk.
– Bár az információs világban hozzászoktunk a „valós idejű” történésekhez, a Szent Ferenc életrajzát tartalmazó frissen felbukkant szöveg mégiscsak rekordgyorsasággal jelent meg.
– Valóban, hiszen 2015 januárjában jelentette be Jacques Dalarun a felfedezést, és májusban már olvasható volt latinul, majd franciául a szöveg. Nem tudjuk, hogyan került egy kanadai árverésre ez a kis középkori kódex. Az Enluminures honlapján tűnt föl a leírása, és ezt látva hívták föl Dalarun figyelmét rá. Már a könyv árverésre készített ismertetőjében Laura Light is feltételezte, hogy ez lesz az a teljes szöveg, amelynek néhány részletét 2007-ben vatikáni kézirattöredékek alapján Dalarun fölfedezte, és Umbriai legenda néven kiadta. Jacques Dalarun neves középkorral foglalkozó történész, filológus, és Szent Ferenc életének legismertebb kutatói közé tartozik. Sikerült a kézirat jelentőségére felhívnia a Francia Nemzeti Könyvtár kézirattára vezetőjének figyelmét, így gyorsan meg is vásárolták.
– Vagyis a most előkerült legenda létezésére már korábban is utaltak jelek?
– Igen, ugyanis különböző középkori zsolozsmáskönyvekből már korábban is sejteni lehetett, hogy Celanói Tamás is írt egy „Legenda ad usum chori”-t, a zsolozsma olvasmányos részébe szánt legendát. Az igazán érdekes az, hogy a megtalált legenda első kilenc fejezete lectio vagy olvasmány címet tartalmaz, a kéziratban római számmal jelölték. Ez azt jelenti, hogy valamikor elkészítettek egy ilyen liturgikus szöveget. Egészen a II. vatikáni zsinati reformig az olvasmányos imaóra hármas tagolású volt, háromszor három zsoltárt, háromszor három responzóriumot – váltakozva énekelt gregorián éneket – és háromszor három olvasmányt tartalmazott. Ezekhez készült a most megtalált kódex szövege. De egyértelmű, hogy nem foglalja magába Ferenc egész életét. Mert úgy igyekeztek a virrasztó imaórákat összeállítani, hogy kirajzolódjon a szent életének teljes képe. Ez viszont sokkal rövidebb, legföljebb a rendalapításig jut el a történetben, tovább nem megy. Ha a legendát egy fejlődés részeként nézzük, úgy, hogy a legendaíró válasza az adott kor szükségleteire, világossá válik: ez a szöveg azelőtt született, hogy Szent Ferenc oktáváját, nyolcnapos ünnepét bevezették volna, amelyhez már nyolcszor kilenc olvasmányra volt szükség.
A most előkerült szövegeken hamar túllépett az idő, részint az első legfontosabb rendi vezető, Illés testvér leváltása miatt, részint az új igények következtében is, amelyek az 1240-es években fogalmazódtak meg. Ezért a 2015-ben előkerült kis kódex bizonyosan egykorú, később már nem másolták volna le. A könyv más fontos dokumentumokat is tartalmaz, Szent Ferenc úgynevezett Intelmeit, a Miatyánk kifejtését. És úgy tűnik, hogy ezeknek a máshonnan is ismert dokumentumoknak most ez a legrégebbi forrása.
– Az új igényeket a későbbi Szent Bonaventura-féle életrajz elégítette ki?
– Nem, a második Celanói-életrajzot Crescentius a Jesi legfőbb elöljáró rendelte meg, aki pontosan akarta megtartani a szegénység szigorú követelményét, és felszólította a testvéreket, hogy gyűjtsenek össze minden emléket, ami Szent Ferencről fönnmaradt, ami akkor még elérhető volt, ugyanis eközben generációváltás történt, és mindenképpen meg akarták őrizni az értékes információkat, visszaemlékezéseket. Az egyik korai forrás, A három társ legendájának előszavában fönn is maradt egy ilyen levél. Leó, Angelus és Rufinus, a három társ azt mondják, hogy azok a tisztelendő férfiak, akik hűséges és kellemes stílusban már többször is megírták Szent Ferenc életrajzát, biztosan beillesztették volna művükbe, amiket most elbeszélünk. Tehát A három társ legendájának elkészítésekor már megvolt Celanói Tamás első életrajza, a most felfedezett életrajz, a zsolozsma számára írt változat, Speyeri Julián verses zsolozsmája és a szintén tőle származó életrajz. Öt fontos irat.
– Van valami magyarázat arra, hogy miért nem öleli föl Szent Ferenc egész életét a zsolozsma számára írott rész?
– Ez izgalmas kérdés, amelyre biztosan nem tudjuk még a választ. A most megtalált életrajz bevezetőjében azt olvassuk, hogy a korábbi legenda terjedelmessége miatt vannak, akik a szavak sokaságára joggal panaszkodtak, ezért most rövidebb munkában foglalta össze a korábbiakat. Mert, ahogyan Celanói Tamás fogalmazott, lehet, hogy mások másként szeretnék elmondani mindazt, ami el van mondva; 1250 körül a Szent Ferencről szóló csodagyűjtemény utószavában pedig ezt írja: nem tudunk mindennap új dolgokat kitalálni. A négyszöget nem tudjuk körré változtatni, és az idők és kívánságok sokféleségét nem tudjuk egyetlen munkában kielégíteni.
Nyilvánvaló, hogy elkezdődött a Szent Ferenc-jelenség értelmezése. Ez a folyamat nagyon hasonló az evangéliumok megszületéséhez. Sokan szerettek volna minél több dolgot megtudni Szent Ferencről, az addig ismerteken kívül mit mondott, mit tanított még. Azok kérték ezt, akik már nem találkoztak vele, akik nem látták. Erre reagált Celanói Tamás, amikor azt írta, hogy nem lehet mindennap újat kitalálni. És Celanói azt is írta, hogy reméli, a hosszabb és a rövidebb munka is elnyeri jutalmát, mert mindenütt hű maradt az igazság zsinórmértékéhez.
– De miért akartak a korábbi életrajzoknál többet?
– Megvolt az az igény, hogy mindig valami érdekfeszítő újdonsággal bővítsék az ismereteket, de sem az evangélium, se Szent Ferenc üzenete nem ilyen. Legföljebb a követői, utódai szeretnének időnként új tartalmakat látni, amikor úgy érzik, nem tudják követni a tanítást. Szent Ferencet akkor se értenénk meg pontosabban, ha életének minden másodpercét följegyezték volna. Ez a történeti szemlélet, a történetiség korlátja, amelyről XVI. Benedek pápa is írt a Názáreti Jézus című könyvének az előszavában.
– Szent Ferenc emlékét írásban és „kőben” akarta megörökíteni Ugolino de’ Conti bíboros, akit később IX. Gergely pápa néven választottak a katolikus egyház fejévé. A kő az Assisiban épült Szent Ferenc-bazilika, a rendalapító sírja. Írásból viszont – ezek szerint – felsőbb utasításra legalább három született.
– Úgy kell látnunk a legendákat, hogy nem önmagukban születtek meg, hanem Szent Ferenc kultikus tiszteletének részeként. A csodáit már összegyűjtötték, de a legendát csak IX. Gergely pápa utasítására kezdte írni Celanói Tamás. Ez az írástudók számára készült. De az írástudatlanokra is gondoltak, a Szent Ferenc-bazilika gazdag képciklusainak megalkotásakor őket tartották szem előtt. Egyébként a bazilika és a kolostor méreteiben azért ennyire impozáns, mert a rendi feladatok mellett a pápai udvar igényeit is ki kellett elégítenie. Tehát egyáltalán nem csak arról van szó, hogy a szegény ferencesek egy ilyen óriási bazilikát építettek.
– Az építkezéssel egy időben az irodalmi munka is elkezdődött.
– Igen, Szent Ferenc liturgikus tisztelete, miséjének, zsolozsmájának megírása kortárs folyamat volt. Ahogyan a translatio, Szent Ferenc felemelése, átvitele és újratemetése is 1230-ban. Öt évvel később született Speyeri Julián verses zsolozsmája. Ezek a dokumentumok rengeteg aktualitást is tartalmaznak. Egy kortárs írja le az egyik testvérről, hogy 1235-ben éppen Assisiben volt Szent Ferenc ünnepén. Akkor már
IX. Gergely pápa jó ideje nem járt a szent sírjánál. Éppen prédikálni készült, amikor a verses zsolozsma szerint azt énekelték: hunc sanctus eligeret – őt választotta ki a szent, hogy a rendnek atyja és pártfogója legyen. Mármint az ekkor ott jelen lévő pápát, IX. Gergelyt. Szinte elképzelhetetlen életközelisége a liturgikusan ünnepelt Szent Ferencnek, a rendnek és a pápának. És amikor a pápa ezt hallva prédikálni indult, elmosolyodott. Jól mutatja ez a történet a rend és a pápaság kapcsolatát és az egész kultusz kiépülésének folyamatát.
– Ez a történet arra a különleges kapcsolatra is utal, amely Ugolino, a későbbi IX. Gergely pápa és Szent Ferenc között volt.
– Ez egészen rendkívüli, amivel a kutatók egy része nagyon nehezen tud mit kezdeni. Az egyik legnagyobb ferencességkutató mindmáig a hugenotta Paul Sabatier, aki el nem tudta képzelni, hogy Szent Ferenc alakja belefér és értelmezhető a katolikus egyházban. A régi protestáns szemlélet úgy kezeli Szent Ferencet, mint aki előreformátor volt. De ez utólagos megállapítás, visszanézés, hiszen Szent Ferencnek pontosan az a Regulában leírt első közlése, hogy Ferenc testvér és törvényes utódai engedelmességet ígérnek Honorius pápa úrnak és törvényes utódainak. Ez azt jelenti, hogy amikor Szent Ferenc a Regulát írja, amelyet ő úgy emleget, Regula et vita, tehát Regula és élet, életforma, annak lényege: élet, evangéliumi élet és evangéliumi élet a római egyházban. Egyébként valószínűleg nemcsak IX. Gergely pápával volt Ferenc rendkívül bensőséges kapcsolatban, hanem a későbbi IV. Sándorral – korábban Rinaldo di Segni kardinálissal – is. És a legenda alapján valószínűsíthető, hogy sok más magas rangú és befolyásos bíborossal is.
– Az egyházi elöljárók megkülönböztetett figyelmében lehetett szerepe annak a kortársak által hangoztatott meggyőződésnek, hogy Szent Ferenc nagyon hasonló magához Krisztushoz, „alter Christus”?
– Nem tudjuk pontosan, hogy ez a meggyőződés mikortól lett általános. Szent Bonaventuránál már megtalálható, és a későbbi életrajzokban is.
– A Fiorettiben is?
– Igen, de az csak az 1380-as években készült. Ez már egészen más világ, mint Celanói Tamás életrajzai, hitelessége nem hasonlítható a korai legendákhoz. Két kései legendagyűjtemény anyagán alapul. Celanói Tamás írásai viszont a legkorábbiak, 1229–1234 között íródtak. Ehhez képest a Fioretti anyagául használt legendagyűjtemények száz évvel későbbiek. Egyébként az 1440 körül íródott, de az 1300-as években készült fordításon alapuló Jókai-kódexnek is ez az anyaga. Az az igazán fontos kérdés a Fioretti kapcsán, hogy amikor a rendi elöljáró kétszer is elrendelte, hogy mindent gyűjtsenek össze Szent Ferencről, akkor hol lappanghattak a Fioretti forrásául szolgáló gyűjtemények.
– Celanói Tamás mindegyik Szent Ferenc-életrajzának ugyanaz az üzenete. Mi ezekben az igazán újdonság?
– Talán az a legnagyobb jelentőségük, hogy hogyan lehet megélni az evangéliumot az egyházon belül. Mert az idők folyamán sok hasonló gyökerű mozgalom nem tudta ezt megtenni. Ez volt Szent Ferenc életének hallatlan újdonsága, amely átsüt a most megtalált legendán is. A kortárs eretnek mozgalmak az Apostolok cselekedeteinek ideálisnak gondolt egyházképét akarták megvalósítani. Ezzel szemben Ferenc magát Krisztust akarta követni. És az „alter Christus”, a másik, második Krisztus képe ezért lehetett ennyire átütő a kortársak számára.
– Mégis a korai életrajzok alapján is nyilvánvaló, hogy Szent Ferenc vigyázott arra, nehogy túlságosan sokra tartsák.
– A most megtalált életrajzban is van ilyen rész. Amikor egyszer nagybetegen tyúkhúslevest evett, utána végigvezettette magát a városon, hogy lássák, itt a falánk ember. Talán épp böjti idő is volt. A legenda pedig leírja, hogy akik látták, megrendültek, és azt mondták: jaj nekünk, szerencsétleneknek! Vagyis tükröt is tartott eléjük. De valóban törekedett arra, hogy inkább kevesebbet, mint többet lássanak az ő életébe. És a rendtörténet később igazolta is, hogy jól gondolta ezt. Mindent megtett, hogy ne legyen értelmezhető sem Krisztus, sem az egyház nélkül.
Forrás és fotó: magyaridok.hu