November 4-én a Bálna Budapest kereskedelmi, kulturális, szórakoztató- és vendéglátócentrumban tartották a Pannonhalmán november 11-én kezdődő Szent Márton-év ünnepi programsorozatának sajtótájékoztatóját, amelyen jelen volt Várszegi Asztrik főapát is.
Szent Márton születésének 1700., valamint a pannonhalmi apátság alapításának 1020. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2016-ot Szent Márton-emlékévvé nyilvánította, utóbb határozatával a magyar kormány is hasonlóan döntött.
A Pannonhalmi Főapátság emlékévre választott jelmondata jegyében – „Monasterium S[anc]ti Martini est nobis societas”, azaz „Közösségben vagyunk” – a programsorozat keretében olyan rendezvényekre várják vendégeiket, amelyek a társadalom széles rétegét szólítják meg, és amelyek valamiképpen tükrözik Szent Márton lelkiségét is.
A sajtótájékoztató elején Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Kormos Gyula, a Szent Márton-év kommunikációs vezetője kérdésére válaszolva Szent Mártonról elmondta, hogy istenkereső, keresztény ember volt, aki korának társadalmi kihívásaira próbált meg válaszokat adni. Legégetőbben az embertársak szeretete foglalkoztatta, amely jól kifejeződik abban a ma már szinte toposznak számító képben, ahogyan megosztja köpenyét a koldussal. Szent Márton azonban, ahogyan Várszegi Asztrik rámutatott, nemcsak a szegények iránt mutatott érzékenységet, hanem az egyházon belüli békétlenségeket is a szívén viselte, így mint a béke követe próbálta a kiengesztelődés felé vezetni az egyházat, hogy az teljesíteni tudja saját hivatását. A pannonhalmi főapát Márton alakjában egy olyan csodálatra méltó szentet állított a jelenlévők elé, aki szerzetesként és püspökként is a hívek szolgálatában állt.
Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója a közösség létrejöttéről szólt. Rövid köszöntőjében az emlékév mottójához kapcsolódva a találkozás fontosságára irányította a figyelmet. A programsorozat különböző találkozási lehetőségekre hív, legyen az iskolák közötti sportverseny, ételosztás a pannonhalmi szegények körében, tudományos konferencia az ELTE BTK-val karöltve vagy a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje.
„Közösségben vagyunk egymással, amikor a középkor emberéhez hasonlóan félretesszük fizikai, egzisztenciális és szellemi biztonságunkat, és zarándokútra indulunk Márton felé. A zarándoklás egyszerre külső és belső történés. Fizikailag távolodunk életünk megszokott környezetétől, és a világ egy idegen, ismeretlen pontja felé közelítünk úgy, hogy közben idegen – esetenként ellenséges – környezeten kell áthaladnunk. Annak, aki Mártonnal valóban találkozni akar, nemcsak fizikai otthonát, hanem szellemi-lelki környezetét is hátra kell hagynia, hogy valami új befogadására legyen kész – olyan új dologéra, amely felett nincsen kontrollja, és amely esetleg meglepő kihívások elé állítja. Isten ugyanis, akire Márton szerzetes püspök rámutatott, a meglepetések Istene” – olvasható a Szent Márton-év hivatalos leírásában.
A sajtótájékoztatón bemutatkoztak a programfelelősök, így Barcza István, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatóhelyettese, aki a Szent Márton-nap és a Szent Márton-olimpia szervezője; Boros Zoltán, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár munkatársa, aki a Pannonhalmáról Szombathelyre vezető zarándoklat egyik szervezője; Déri Balázs, az ELTE BTK Vallástudományi Központjának és Latin Tanszékének vezetője, a Szent Márton-konferencia szervezője; Erdődy Orsolya, a Budapesti Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatóhelyettese, a komolyzenei koncertek szervezésének felelőse; Hardi Titusz OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója, az emlékév keretében 2016 szeptemberére meghirdetett pannonhalmi taizéi ifjúsági találkozó szervezője, valamint a Pannonhalmán és Bakonybélben megrendezendő ökumenikus konferencia előkészítője; Hortobágyi Arnold OSB, Ravazd, Veszprémvarsány, Bakonypéterd és Lázi plébánosa, aki Szent Márton ereklyéjének az egyházközségekbe való eljuttatását segíti; Vidnyánszky Ildikó művészettörténész, a Szent Márton és Pannónia című kiállítás kurátora; Majoros Nóra, a Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatóságának munkatársa, az emlékév kulturális programjainak, valamint egy kortárs fotókiállításnak a szervezője; Lang Brigitta, a Pannonhalmi Főapátság értékesítési vezetője; Szalai Zsolt, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára, a Szent Márton-konyha néven tervezett szociális program vezetője, valamint két öregdiák, aki közreműködik a rendezvények szervezésében, Iváncsics Máté és Telek Máté.
A szervezők bemutatkozása után levetítették a Szent Márton-évet beharangozó rövidfilmet, majd Dejcsics Konrád mutatta be az emlékév honlapját, illetve beszélt egy, a magyar kulturális és tudományos életben is jelentős fordítás tavaszi megjelenéséről, a 4–5. században élt Sulpicius Severus Szent Mártonról szóló Dialógusok című művének kiadásáról, amely mind ez idáig ismeretlen volt a magyar közönség előtt.
A sajtótájékoztató végén a programfelelősök válaszoltak az újságírói kérdésekre. Szalai Zsolt az emlékév keretében induló szociális programról elmondta, hogy céljuk a találkozás előmozdítása, a hídépítés a monostor és a falu lakossága között, a hétköznapi életben való konkrét segítségnyújtás a plébániák meglátogatásával. A pannonhalmi gimnáziumi tanár elmondta, az ételosztás egy már régebb óta tartó programhoz is kapcsolódik, amelynek keretében a bencés diákok idősotthonban élőknek segítettek, illetve korrepetálást tartottak rászoruló gyerekeknek, az egyes apátsági plébániákon pedig akár a tűzifa felvágásában vagy a hólapátolásban is segédkeztek.
Telek Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem elsőéves hallgatója, volt pannonhalmi diák személyes élményeiről beszélt a Szent Márton-napok kapcsán, amely programsorozatot minden évben megrendeznek a diákoknak. Ennek keretében mindig egy aktuális társadalmi témával foglalkoznak, úgy mint például a látássérültek helyzete vagy a menekültkérdés. Az egykori bencés diák elmondta, a tavalyi Szent Márton-napok alkalmával jótékonysági gyűjtést hirdettek, a befolyt pénzt a vámosszabadi menekülttáborba juttatták el iskolatársaival együtt. Kiemelte, a Szent Márton-napok arra a látásmódra tanították, hogy nem kell messzire tekinteni ahhoz, hogy úgy, mint maga Szent Márton is, találkozhassunk rászorulókkal, akikkel „megoszthatjuk köpenyünket”.
Czakó Márk pannonhalmi diák egy vak férfival készített interjújáról mesélt, amely során egy másik kultúrával és szemléletmóddal találkozhatott.
Kutnyánszky Ildikó, a Szent Márton és Pannónia – Ókeresztény kultúra és művészet a római világ határán címmel tervezett kiállítás részleteiről elmondta, hogy a Pannonhalmán és Szombathelyen, azonos időben, egységes koncepció alapján megrendezendő tárlat az egykori Pannonia provincia területén élő keresztény közösségek múltját mutatja be. A magyarországi gyűjteményekből való tárgyak mellett Ausztriából, Horvátországból, Németországból, Szlovéniából és Szerbiából is érkeznek majd leletek a kiállításra, melynek különlegességét az adja, hogy olyan tárgyi emlékeket vonultat fel a 3–4. századból, amelyek a korszak történetét átfogó tárlaton még nem kerültek a nagyközönség elé.
A kortárs fotókiállítás koncepcióját Majoros Nóra ismertette. Osztás 10 × 10 címmel olyan portrésorozatokat szeretnének összeállítani, amelyek a hétköznapi „Mártonokra” hívják fel a figyelmet. A fényképek azonban nem a hagyományos értelemben vett ajándékozó-megajándékozott kapcsolatot tükrözik majd, hanem azt, hogy miképpen válik maga az ajándékozó is megajándékozottá a megosztás által. A kiállítás kurátora Virágvölgyi István, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szakmai igazgatója lesz.
„Nem könnyű meghatározni, mit jelent Szent Márton szerzetes püspök élete és példája a mai ember számára. Mindenki, aki Mártonnal találkozik, kihívás előtt találja magát – és nem is csak a nagy szent követését kell a maga számára aktualizálnia, hanem »Márton Istene«, Jézus Krisztus követésében is meg kell hoznia a saját döntéseit. Talán ebben vagyunk leginkább közösségben. Mindannyian azt keressük, hogyan visz közelebb Márton példája Krisztushoz” – fogalmazták meg a pannonhalmi bencések a Szent Márton-évre készülve.
Forrás: Magyar Kurír/ Várkonyi Borbála
Fotó: Lambert Attila