A bencések rendszerint természetközeli helyeken alakították ki monasztikus életüket, a Szent Mór Bencés Perjelség azonban Győr belvárosában találta meg küldetését. A város főterén álló barokk épületcsoport szerves része a megyeközpont életének, a rend fenntartásában működő gimnázium pedig a rendszerváltás óta a város meghatározó iskolája.
Hogyan találta meg a helyét és feladatát a rendházból önálló közösségé vált perjelség? Erről beszélgetett Sárai-Szabó Kelemen OSB perjellel Trauttwein Éva.
Három évvel ezelőtt átfogó felújítás kezdődött a perjelségben. A bencés közösség felismerte a helyzetéből adódó előnyöket, és a munkálatok során is arra törekedett, hogy a belváros szívében álló rendház nyitottabbá váljon. „Az épületünk zárt tömbjét szeretnénk megnyitni az emberek felé, hogy ne erődnek nézzen ki a ház. Meg akarjuk mutatni a bencés nyitottságot, vendégszeretetet, és szeretnénk közelebb engedni magunkhoz az érdeklődőket, jobban bevonni őket a közösségünkbe.”
Látogatásunkkor a felújításnak már látványos eredményei vannak: megújult a rendház, és a háromszáznyolcvan éves Loyolai Szent Ignác-templom – Magyarország legkorábbi barokk temploma – belső tereinek felújítása is a végéhez közeledik. Az orgona felújítása még hátra van.
Július 11-én, a rendalapító ünnepén Sárai-Szabó Kelemen megáldott egy Szent Benedeket és testvérét, Szent Skolasztikát ábrázoló képet, amely a Szent Rozália-oltár felső részébe kerül majd. Az oltár építtetője Virgilio Beccaria itáliai származású győri kereskedő. A neobarokk festményt, amelyet tavaly készített Győri Lajos festő-restaurátor és Hollósi Éva grafikusművész, az oltár felső részében helyezik el egy, a II. világháborúban elpusztult alkotás helyére. Hamarosan elkezdődik a munkálatok befejező szakasza: egyedülálló módon fogják kialakítani a templom tetőterét, amelyet a bencések szeretnének megnyitni, bárki számára elérhetővé tenni. Kiállító- és közösségi tereket alakítanak ki itt.
Az utóbbi időben a helyiek és a Győrbe érkező turisták részéről is megnőtt érdeklődés a győri bencések iránt. Sárai-Szabó Kelemen szívesen vezet csoportokat a rendházban. Nyáron Esti látogatás a győri bencéseknél címmel fogadja a vendégeket, és olyan helyekre is beviszi őket, ahová korábban csak a szerzetesek jutottak be – például a refektóriumba, a közösség impozáns barokk ebédlőjébe, amely a felújítással visszakapta régi fényét.
A perjel úgy tapasztalja, hogy a város partnerük ebben a folyamatban, és örömmel veszi, hogy a rendház nyitottabbá válik. A szerzetesközösség jó együttműködést alakított ki Győr művészeti csoportjaival, az egyetemmel, a színházzal. Június és szeptember között a rendház kvadruma és a Szent Ignác-templom is otthont ad a Zenélő Udvarok című rendezvénynek, a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjeinek.
„A főtéren vagyunk, és a városlakók igénylik a nyitottságot. Nem különülhetünk el, erősítenünk kell egymást” – fogalmaz a perjel. A rendházhoz tartozó templom is fontos helyszíne a város vallási életének. „Sok templom van a belvárosban, kiegészítjük egymás munkáját. Mi népszerű keresztelő és esküvői helyszín vagyunk. Különlegességünk a szép liturgia.”
A Loyolai Szent Ignác-templom gazdag zenei életet mondhat magáénak. A kórust 2002-ben Kelemen Áron OSB szervezte újjá. A repertoár kialakítása során a gregoriánra helyezte a hangsúlyt, emellett pedig 17. századi barokk műveket is énekeltek, tekintettel arra, hogy ebben a korszakban épült a templom és indult a bencés iskola.
A kórus élete új lendületet vett, amikor tavaly a gimnázium egykori diákja, Bruckner Máté lett a vezetője. Az énekesek a gimnázium tizenkét-tizennyolc év közötti fiú diákjai. „A vasárnap esti miséken énekelünk, heti két próbát tartunk. Nagy presztízse lett a kórusnak, a fiúk lelkesen jönnek” – mondja a karnagy, aki régi zene szakon végzett Hágában. A reneszánsz szerelmese, és erre a zenére a fiúk is nagyon fogékonyak. 16. századi fakszimile kottát használnak, a kórustagok úgy érezhetik magukat, mintha 1583-ban énekelnének. A kórus számára a miséken való éneklés az első. Máté vallja, hogy a szolgálat a fontos, nem az előadás. Az egész liturgiát átszövi az ének. „Igény van a minőségi zenére, megtelik a templom. Ismeretlen emberek állítanak meg az utcán, és megköszönik a vasárnapi muzsikát” – mondja Kelemen Áron.
A Szent Mór Perjeség közösségében tizennégy szerzetes él: tizenegy örökfogadalmas és három novícius. „Nagy öröm nekünk a három fiatal. Mindegyikük a mi diákunk volt. Bizakodásra ad okot, hogy vannak jelentkezők. Ez azt jelenti számunkra, hogy Isten gondoskodik rólunk, segít, hogy tovább tudjuk vinni a munkát.” A novíciusok Győrben kezdik meg a szemináriumot.
„Gyökerezzenek meg, érezzék, hogy idetartoznak, aztán később menjenek távolabb, hogy minél többet lássanak. Van idejük. Egyszerű fogadalmas éveik után majd gondolkodunk azon, hogyan tovább. A rend tagjai a hittan révén mindenképpen jelen vannak az iskolában. A gyerekeknek ugyanis szükségük van arra, hogy szerzetesek foglalkozzanak velük, hogy lássanak bennünket. Nagy értéket képvisel, hogy közösségként tudunk jelen lenni a gimnáziumban. De az oktatáson kívül a szolgálat más területet is választhatják a szerzeteseink” – mondja Sárai-Szabó Kelemen. A perjel vallja, hogy feladata a bátorítás. Segítenie kell abban, hogy a közösség minden tagja kibontakozhasson, megtalálja az egyéniségét. Szent Benedek azt tanítja, hogy a vezető a közösség atyja, akinek gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekei növekedhessenek. Szemlélnie kell őket, és irányvonalat szabni nekik, de a többit hagyja rájuk. Bízzon bennük, higgyen abban, hogy előre fogják vinni a rájuk bízott feladatot.
Kelemen atya ezt a szabadságot igyekszik megadni a közösség tagjainak. Mindenki felelősséget vállal a munkájáért, ellátja a szolgálatát, tudva, hogy az az ő dolga, és hogy számot kell adnia róla a vezetőnek és a Jóistennek is. A perjelnek pedig az a feladata, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a munkához. Ezért Kelemen atya gondja a felújítás és a társadalmi kapcsolatok építése, hogy mindennek meglegyen a helye az életükben.
„Sokfelé terjeszkedünk. A fő tevékenységünk továbbra is az oktatás-nevelés, de nem szabad leragadnunk ennél. Egy bencés ház sokszínűbb, a regula is megengedőbb, több irányt kell adnunk a szolgálatunknak. Olyan közösség vagyunk, amelyben sokféle embernek van helye. Korábban a rendháznak az volt a feladata, hogy iskolát, tanári kart tartson fenn. Az oktatás-nevelés hagyományát megőrizve most át kell alakulnunk önálló, működő közösséggé. Tiszteletreméltó örökségünk Pannonhalma, amely nyitott, innovatív. Szinte mindannyian onnan indultunk, megtanultuk ezt a személetet, és a magunk szintjén meg is éljük. Úgy gondolom, megtaláltuk a saját arcunkat, szerepünket itt, a belvárosban, és élni akarunk a lehetőségeinkkel. Itt és a hozzánk tartozó vidéki lelkészségen, Vének községben lelkipásztori szolgálatot látunk el. A Széchenyi István Egyetemmel összefogva sörfőzdét nyitunk, ahol tanműhely is működik majd. Lipóton felkértek, hogy legyünk a két tanítási nyelvű általános iskola fenntartója. Idén rekordszámú jelentkező volt, két osztályt kell indítanunk. Jó az együttműködés a közelben élő orsolyita nővérekkel is. Lánykollégiumukban szinte már csak a mi dákjaink laknak, idősotthonukban rendszeresen gyóntatunk, áldoztatunk. Segítjük őket minden egyébben is, ahogyan igénylik.”
Az utóbbi években a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium is örvendetesen megerősödött. Erről már Tóth István Konstantin OSB-vel, az intézmény igazgatójával beszélgetünk. Szeptembertől hétszázhúsz tanulójuk lesz. Úgy megnőtt a létszám, hogy a kormány a rendelkezésükre bocsátotta a szomszédos Lloyd-palotát. A hat- és négyosztályos rendszerben oktató intézményben az osztályok negyvenes létszámúak. Szinte nincs lemorzsolódás, és a tanulmányi szint is kiemelkedő, ezt a versenyeredmények is igazolják. „Győrben a hatosztályos képzésnek nagy a presztízse, akik ezt választják, nagyon elszántak. Aki hozzánk jelentkezik, az kifejezetten egyházi iskolában akar tanulni. A diákok jó családból jönnek, ahol érték a tanulás, ahol bátorítják, támogatják a gyereket. Elégedett vagyok az iskolánkkal, sok mindenben előre léptünk. Az a feladatunk, hogy megfeleljünk ennek a várakozásnak, nem elég a hírnévből élni ” – mondja Tóth István Konstantin.
Az igazgató szerint a közvetlen, családias légkör vonzó, ez vezeti az intézménybe a diákokat. „Hozzám is bárki bejöhet, a diákok többségének tudom a nevét. A matematika és a fizika mellett filozófiát tanítok, így minden végzőssel találkozom. A tanáraink között sok a volt diákunk, visszajönnek, így nálunk nincs hiány fiatal tanárból. Rangot jelent itt tanítani, mert az ELTE gyakorlóiskolája vagyunk. A gimnáziumban hat szerzetes van jelen, igyekszünk mi tanítani a hittant, és meghatározni az iskola szellemiségét a tanárokkal együtt, akiknek szintén van kötődésük hozzánk.”
A rövidesen elkészülő bencés épületegyüttes új lelkiségi, kulturális és turisztikai központ lesz Győr szívében. Elérhető közelbe kerül a szerzetesek élete, közösségi tere, és feltárul egy gazdag múlt: az előd, a jezsuita kollégium világa, valamint a 19-20. századi bencés pap tanárok öröksége. Érdemes ellátogatni ide!
Forrás és fotó: www.magyarkurir.hu
