Urunk Színeváltozásának ünnepe több szerzetesközösségben is az elköteleződés alkalma. Ekkor történik a beöltözés, fogadalomtétel. A Pannonhalmi Főapátságban idén ketten kapták meg a jelöltruhát, egy testvér egyszerű fogadalmát hosszabbította meg, a szentmise keretében örökfogadalomra került sor.
A Pannonhalmi Főapátságban a bencés közösség számára többszörös ünnep volt idén augusztus 6-a. A Laudes keretében először két érdeklődő, Kovács Tamás és Rajta László kapta meg a jelöltek ruháját. Életük most következő időszakában, a pannonhalmi monostorba beköltözve a szerzetesek imádság és munka köré szervezett életével ismerkednek meg. Ugyanebben a reggeli imaórában Biriszló Lőrinc testvér újabb három évre egyszerű fogadalmat tett. Gérecz Imre magiszter Illés próféta alakját állította eléjük, aki negyven nap és negyven éjjel ment, hogy eljusson Isten hegyéig, a Hórebig (vö. 1Kir 19,5–8). A hegyre való felkapaszkodás képét segítségül hívva buzdította a két jelöltet és a fogadalmát megújító testvért. „Odafent majd egyben látod az utat, amit bejártál, és megérted azt is, hogy miért kellett útra kelned. Megtalálod a te életed Hórebét, vagyis azt a helyet, ahonnan már nem akarsz továbbmenni” – mondta rövid homíliájában Imre atya.
A délelőtti ünnepi szentmisén Koczka Dávid testvér örökre elkötelezte magát Istennek a pannonhalmi szerzetesközösségben. A szentmisét Hortobágyi Cirill főapát celebrálta. Szentbeszédében kiemelte, hogy Szent Benedek arra hívja szerzetestársait, hogy a Krisztussal való közösséget úgy éljék meg, „ahogy az első keresztények élték, amint az Apostolok cselekedetei lapjairól tárul elénk”. Elmondta, hogy a bencések hármas fogadalma, az állhatatosság, a szerzetesi életalakítás és az engedelmesség hivatásuk mélyét, lényegét fejezi ki. „Nem a felszínt, nem a másodlagost, a lényeget akarjuk megélni!” – hangsúlyozta Cirill atya, majd feltette a kérdést: „Hol van hát hivatásunk középpontja?!” Válaszul elmondta: „Ott, ahol megtapasztaljuk a titkot, hogy Isten létezik, szeret és hív minket!” Ezzel kapcsolatban később a főapát Ferenc pápára hivatkozott, aki a szerzeteseknek a következőket írja: „Istenkereső életünk akkor mélyül, ha rátalálunk mindennapjaink szemlélődő dimenziójára, ahol az Isten táplál, lelkesít és egészen átalakít bennünket!” (Szemléljétek, 1.)
Az örökfogadalmat tevő Dávid testvérhez intézett személyes szavai után a főapát a Szentlélek erejéről is szólt. „A Szentlélek segít, hogy életünk tekintetét Jézusra fordítsuk, és engedjük azt is, hogy ő nézzen minket, hogy naponta felfedezzük: olyan kincs letéteményesei vagyunk, amely emberibbé tesz, és segít, hogy új életet éljünk. Ez a kincs a közösség! A testvéri közösség azokkal, akik ugyanazon karizma megélésére kaptunk meghívást!” Dávid testvér elfogadta Isten hívását, hogy a pannonhalmi szerzetesközösség tagjaként fedezze fel ezt a kincset, és tanúskodjon róla az emberek előtt. A homíliát követően a fogadalmat tevő a főapát kérdéseire válaszolva megerősítette szándékát, hogy Istennek akarja elkötelezni magát. A Mindenszentek litániájának eléneklése után Dávid testvér felolvasta és aláírta örökfogadalmának kézzel írt dokumentumát, majd az oltár előtt háromszor énekelte el azt a zsoltárverset, melyet Szent Benedek erre az alkalomra ír elő a Regulában: „Fogadj el engem, Istenem, szent igéd szerint, hogy neked éljek, és ne szégyeníts meg engem, mert tebenned bíztam, Uram!” (118,56)
A főapát az előtte térdelő fogadalmas testvér felett kitárt karral imádkozta a „szerzetesszentelés” imádságát, melyben azt kérte Istentől, hogy Dávid testvér kövesse az isteni Mester, Jézus Krisztus példáját, örömét lelje hivatásában, és az Egyházban tanúságot tegyen hitéről. Az imádság után az örökfogadalmas testvér megkapta a kórusruhát, az úgynevezett kukullát. Ennek felöltését követően, a közösségbe való végleges befogadás jeleként minden pannonhalmi szerzetessel békecsókot váltott.
A közös ünneplésen a pannonhalmi szerzeteseken kívül részt vettek a Tihanyból, Győrből és a brazíliai São Paulóból érkezett bencések, a tiszaújfalusi bencés nővérek, továbbá premontrei, ferences és jezsuita testvérek. Dávid testvérrel együtt ünnepeltek szülei és rokonai, tanítványai és barátai, valamint a főapátság munkatársai.
Koczka Dávid testvér Révkomáromban született 1979-ben. Matematika–fizika szakos tanárként dolgozott több éven át, szerzeteséletének megkezdése előtt néhány évig a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára volt. 2014-ben öltötte magára a szerzetesruhát. Az utóbbi két évben Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán végezte teológiai tanulmányait. Bár a hittudományi stúdiumok még folytatódnak, az örökfogadalom letétele új munkakörrel is jár, ezt Hortobágyi Cirill főapát jelöli ki számára.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság/Biriszló Lőrinc OSB/Magyar Kurír
