A találkozó résztvevőit Formanek Tamás köszöntötte, aki a rendezvény szervezője volt.
Elmondta, hogy a Ferences Szociális Otthon sajátos helyzetben működik, mert egy épületben található a rendházzal, a gimnáziummal és a kollégiummal. A termet - ahol a délelőtti előadások zajlanak - a gimnáziumtól kérték. A lépcsős előadó biztosítja, hogy mindenki jól lássa a kivetítőt és hallja az előadót. Fontos üzenete a világ felé, hogy az élet kezdete (iskola) és az élet vége (idősek otthona) is fontos az emberi életben. Az ember - mint Isten teremtménye -élete fontos a fogantatás pillanatától az élet végéig.
Köszöntötte a résztvevőket, külön kiemelve azokat, aki először vesznek részt a találkozón. „Nagy öröm számomra – mondta – hogy olyan új szerzetes közösségek és intézmények jelentkeztek és jöttek el a találkozóra, akik eddig nem vettek részt a közös munkában.”
Ismertette a nap programját, ami a gyakorlatot helyezi középpontba, és a mindennapi élet nehézségeiről szól. Az otthonokban ellátottak köre az utóbbi években nagyon megváltozott, de ugyanez mondható el a nappali ellátás intézményeiről és a fogyatékos ellátás területéről is. A várható élettartam kitolódásával és a lakók gondozási szükségletének felmérésével összefüggésben az átlagéletkor nagyon megnőtt, és egyre több az ápolási feladat a megszokott gondozás mellett. Fontos, hogy tisztában legyünk a gyakori kórképek vonatkozásában. A gyakorlatban demens és nem demens ellátottakról beszélünk, de a demens diagnózis is sokféle kórkép gyűjtője lehet, és a nem demens ellátott is nagy eséllyel válhat demensé az idő előrehaladtával.
Az első előadást Szabó Zoltánné, az intézmény vezetője tartotta. Először, mint házigazda köszöntötte a résztvevőket, akik 11 szerzetes közösség fenntartásában 17 intézményből érkeztek az egész ország területéről, Miskolctól Győrig és Szécsénytől Kozármislenyig, képviselve hazánk távoli településeit.
Előadásában kifejtette, hogy a demencia gyűjtőfogalom, és milyen diagnózisok jelennek meg ezen belül és milyen fajtái vannak. Röviden beszélt a demencia okairól. Majd konkrét betegutakat ismertetett. A gyakorlati példák alapján mondta el a gyógyszerelés nehézségeit, és beszélt arról mennyi problémával jár a kórházi kezelés.
Az előadást követő kérdések reflektáltak a gyógyszeres kezelések problémáira. A holisztikus szemlélet fontosságára, és az orvosokkal való szoros együttműködésre hívták fel egymás figyelmét a résztvevők.
A második előadást Kocsis Edina tartotta, aki a dabasi Zárdakert Otthonnak az intézményvezetője, de dietetikusként az étkezésről beszélt. Kapcsolódva a nap tematikájához és az első előadóhoz, a demens lakók étkezését, és az ezzel kapcsolatos problémákat ismertette. Előadását az étkezéssel kapcsolatos jogszabályokkal kezdte. Felhívta a figyelmet az étkezések számára vonatkozó jogszabályokban megtalálható eltérésekre. Részletesen ismertette az idősek táplálkozásának nehézségeit.
Székely Gáborné Marika élelmezésvezető a gyakorlati munkáról beszélt. A diákoknak és az időseknek a közös nagykonyha főz, de figyelembe kell venni az eltérő igényeket. Majd beszélt az egyre gyakoribb ételallergiák kezelésének kérdéséről.
A házigazdák mindenkit vendégül láttak egy közös ebédre a diákétkezőben. Az élelmezésvezető elmondta, hogy milyen fontos a konyhának az időbeosztás, hiszen a konyha a tanórák rendjéhez igazodik. A vendégeket is ebbe a rendbe illesztették bele. A konferencia résztvevői egy kicsit visszacsöppentek az iskola világába a nagy étkezőben a diákok mellett, akik szigorú rendben érkeztek, belekapcsolódva a közös imába és a zsongásba. Ebéd alatt és kávézás közben a különböző helyről érkezők ismerkedtek egymással.
A szünet után két csoportra oszlott a társaság, Amíg az egyik ismerkedett az otthonnal Móni (intézményvezető) vezetésével, a másik csoport a templomot nézte meg Jeremiás testvér kíséretében. Aztán helyszínt cseréltek.
Az egész napos együttlét igazi találkozás volt, többen jelezték, hogy mennyire örülnek az ilyen lehetőségnek, milyen jó látni mások munkáját, és találkozni a hasonló nehézségekkel küzdő kollégákkal. Mindenki feltöltődve utazott haza.
Írta és fotózta: Formanek Tamás/MSZKI
