Hálát adtunk a sok-sok kegyelemért, amit Isten ezen a szent helyen ajándékozott a szentmisékben, szentségekben, közös és egyéni imádságokban, mert „nem más ez, mint Isten háza, és a menny kapuja.” (Ter 28,17)
Hálát adtunk az elmúlt 25 évben itt szolgáló plébános atyákért, a templom jótevőiért és mindenkiért, aki imádságával, munkájával vagy anyagiakkal hozzájárult ahhoz, hogy templomunk felépüljön és működjön.
Nem is tudjuk felsorolni sem név, sem szám szerint, hogy milyen sok embernek az adakozásából épült fel ez a templom. Mindenkire hálásan gondolunk, aki bármilyen módon a segítségünkre volt és támogatta a templomunk ügyét. Kértük az Úr áldását életükre!
Mint ahogyan Szent Ferenc megtérése után felismerte, hogy fel kell újítania az omladozó San Damiano templomát Assisi városában, úgy Kapisztrána nővér is szívében meghallotta, hogy a nővéri közösségnek szüksége van egy kolostor kápolnára. Valahol távol, Svájcban, egy plébános életcéljának tekintette azt, hogy Flüe-i Szent Miklós tiszteletét terjessze a világegyházban, kápolnákban vagy templomokban. Ezek a vágyak összetalálkoztak, és ki - ki a maga idejében, - Szent Ferenc, Kapisztrána nővér, Josef Eberli a svájci plébános – a Szentlélek indíttatását elfogadva cselekedtek, és az Úristen rajtuk keresztül templomot épített!
Örülünk, hogy ez a templom a közösségépítés helye, ahol élő kövekből épülhet Isten országa. Reméljük, hogy ez az Isten háza továbbra is sokak számára lesz az Úrral és a testvéri közösséggel való találkozás helye.
Forrás és fotó: Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei