Előadásában Sági György a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltárának (MSZKL) kialakításába, annak iratanyagának felépítésébe nyújtott betekintést. Az iratrendezés még 2019 őszén indult meg, amihez a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára biztosította a feltételeket, a bedobozolt iratanyagnak is pillanatnyilag az ő raktáruk nyújt otthont. Az előadón kívül a munkálatokban fontos szerepet játszott Koltai András piarista levéltárvezető is. Sági György szót ejtett az Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) mibenlétéről, valamint a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK) és a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) szerepét vázolta, mielőtt a fondok bemutatására tért volna ki. Jelenleg ezek ugyanis fő iratképzői az előadás tárgyát képező levéltárnak. Az MSZKL hivatalos megalapítása folyamatban van.
A szóban forgó levéltári dokumentumok évkörileg az 1980-as évek második fele, végétől 2015. december 31-ig terjednek, az azt követően keletkezett iratok még az MSZKI Irattárának részét képezik (esetenként némi eltéréssel a záró dátum tekintetében). Előadásában Sági szót ejtett az iratok rendezése során felmerülő technikai kérdésekről és szempontokról, valamint a megalkotott fondjegyzékről. Az archivisztikai áttekintést követően tért ki a levéltári anyagnak a jellegére.
Elmondta, hogy az MSZKI és a két szerzetesi konferencia iratain felül egyéb iratképzők dokumentum-anyagai is a levéltár állományába kerültek/kerülnek be. Ezek fizikai és/vagy digitális módon képezik az archívum részét (pl. Sophia Teológiai Főiskola, Magistra Hungarica Alapítvány). Mindezeken felül az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a levéltár különös figyelmet szentel a sajnálatosan már hazánkban megszűnt (pl. Szent Erzsébetről nevezett Betegápoló Nővérek), vagy a megszűnés által veszélyeztetett rendek (pl. Páli Szent Vincéről nevezett Szeretet Leányai Társulata irgalmas nővérei) iratanyagának begyűjtésére, rendezésére és irataik digitalizálására. Esetükben nem ritkán az évkörök eleje messze megelőzi a fent említettet, esetenként 17. század végi, 18–19. századi kezdésről beszélhetünk.
Forrás és fotó: institutumfraknoi.hu