„Mondom nektek, igyekezzünk felvidítani az embereket” Szent Erzsébet
Ebben a különös időszakban sokszor eszembe jut az Emberek és istenek filmből az a rész amikor a szerzetesek közösen töltik el a karácsonyi ünnepi vacsorát különös meghittségben és nem tudják mikor jönnek értük a terroristák.
Valami hasonlót élünk meg a Ferences Betánia Idősek Otthonában, ahol 30 lakóval osztjuk meg életünket, együtt örülünk és együtt sírunk, mint egy családban és minden nap részesei vagyunk az élet csodájának és Isten szeretetének.
Négyen szolgálunk itt szerzetesnővérek 19 munkatársunkkal együtt. November eleje halottak napja, ami mindig nehéz időszak lelkileg a lakóinknak, most különösen is, hogy már két hónapja zárlat van. Kitaláltuk, hogy személyre szabott feladatokat adunk nekik, hogy ne a járvány és a hozzátartozók hiánya legyenek életük középpontjában.
Szent Erzsébet ünnepe nagyon jelentős esemény nálunk, mivel 8 lakónk viseli az ő nevét. A másik jelentős esemény, hogy ilyenkor köszönjük meg önkénteseinknek egész éves önzetlen szolgálatukat. Önkénteseink kb. 20-an vannak minden korosztályból és nagy segítséget nyújtanak a foglalkoztatásban és a lakók ellátásában. Az idén személyesen visszük el nekik a lakóink által készített ajándékot, mivel ők nem jöhetnek be az otthonba. Egy évben két nagy bált tartunk: egy farsangit és egy Erzsébet napit. Az idén ez utóbbi elmarad, helyette bábos színdarabot terveztünk. Teréz nővérünk, aki a foglalkoztatást szervezi, tanította be lakóinkat. Van, aki a bábot tartja és van, aki a hangot adja. Így sok lakót be lehet vonni, szereplőként két lakót. A bábokat is Teréz nővér rajzolta kartonra és a lakók kifestették, így az egészet sajátjuknak érzik. Olyan lakókat is sikerült bevonni most, akik eddig nem voltak benne színjátszó csoportunkban. Teljesen lázba jöttek és kivirultak, hogy szerepelhetnek.
Színjátszó csoportunk nagyon színes: tolókocsis és fennjáró, értelmileg sérült és súlyos demens egyaránt aktívan részt vesz benne. Mindenki a képességeinek megfelelő feladatokat kapja, mert napsugárnak lenni vagy betlehemi csillagnak, nagyon fontos küldetés. A próbák már az ünnep előtt két héttel elkezdődtek, izgalommal várták mindig ezeket az alkalmakat.
A másik nagy ünnep, amire már elkezdtünk készülni, az advent és karácsony. A nővérpult polcára két lakónk egy téli falut készít kartonból, színes papírból. Két lakónk már elkezdte a karácsonyi lapok hímzését. Egy lakónk, aki szereti a többieket piszkálni, gyönyörű karácsonyfadíszeket készít anyagból Judit kollégánk segítségével, aki kiszabja neki és ő megvarrja. Azóta nincs annyi feszültség vele. Igényesek és szépek ezek a díszek. Ezt fogják kapni a hozzátartozók és dolgozók karácsonyi ajándéknak, mert fontos, hogy ők is adjanak, ne csak kapjanak. Az adventi koszorút is együtt készítjük velük ádventi énekeket énekelve.
Szent Erzsébet ünnepe után a színjátszó csoport a karácsonyi pásztorjátékot kezdi el betanulni, melyet Szenteste a kápolnában adnak elő. A Szenteste az év egyik fénypontja otthonunkban. Az idén Márk kollegánk, aki szociális gondozó és ápoló azzal az ötlettel állt elő, hogy szeretne ember nagyságú Betlehemet készíteni a lakókkal. A kollegák is előadnak egy pásztorjátékot a dolgozók karácsonyán.
Az adventi koszorú gyertyáinak közös meggyújtása, a sok- sok készület Jézus születésére, mint egy-egy kis apró mécses világít jelenünk fájdalmas sötét éjszakájában, amikor nap mint nap sokan meghalnak zsúfolt Covid osztályok lélegeztető gépein. A délután 4 órai imaóra lakóink egyik legkedvesebb foglalatossága Marianna nővér vezetésével. Most naponta az Irgalmasság rózsafüzérével és Jézus Szent Vérének litániájával könyörgünk, és a mennyei karokhoz társulva átérezve a mulandó voltunkat mondjuk: Szent Isten, Szent erős Isten, Szent hallhatatlan Isten könyörülj rajtunk és az egész világon!
Különös meghittségben éljük a hétköznapokat, és nem tudjuk mikor ér el minket….
Mert az élet élni akar…
Takács M. Klarissza
ferences szegénygondozó nővér
