Február 8-án Michael August Blume nuncius, Cserháti Ferenc püspök és Vízi Elemér jezsuita tartományfőnök részvételével konferenciát rendeztek a Párbeszéd Házában az emberkereskedelemről és a kényszerprostitúcióról a Solwodi egyesület szervezésében, amely egy nemzetközi szerzetesi hálózat tagja.
A kivetítőn a Solwodi (Solidarity with Women in Distress) logó alatt egy Ferenc pápától vett idézet olvasható: „Felebarátunk testének bármilyen megsértése, megsebzése vagy megerőszakolása a teremtő Isten meggyalázása.” A bevezetőt Sajgó Szabolcs SJ mondja. Ma van Szent Bakhita emléknapja, amely öt éve az emberkereskedelem elleni fellépés napja. A konferencia programja: bemutatkozik a Solwodi Hungary Egyesület, és Németh Ágnes rendőr ezredes jóvoltából a kérdéskör hatósági kezelése ismeretanyagáról hallunk. Ezután kerekasztal-beszélgetés következik, amely a téma érzékenységére tekintettel nem sajtónyilvános. Végül a Jézus Szíve-templomban együtt imádkozunk az áldozatokért. A Párbeszéd Háza a következő hónapokban is hasonlóan nehéz társadalmi témákat próbál feldolgozni: márciusban a dizájnerdrogokról, áprilisban a gazdagok hivatásáról, májusban a gyermekvédelemről lesz szó.
A nuncius megnyitóbeszédében az erőszak áldozatainak befogadásáról, Ferenc pápa e kérdésben tanúsított határozottságáról és elkötelezettségéről beszél. Mit tehetünk az érintettek védelme érdekében – ma erről hallunk itt. Tekintsünk Szent Bakhita jelképes alakjára, és gondoljunk Pál szavaira, amelyek szerint a krisztusi szeretet másokért élő szeretet. Szenvedő testvéreink rászorulnak a segítségünkre.
Németh Ágnes ezredes hosszú előadásában egyrészt a fogalmakat (emberkereskedelem, rabszolgaság, prostitúció, kerítés stb.) próbálja tisztázni, másrészt azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan működhetnek együtt a hatóságok az egyházakkal a kihasznált emberek megmentése, családjuk gondozása érdekében. Sok esetben nehézséget jelent, hogy az áldozatoknak nincs áldozattudatuk, vagy hogy a hatósági közbelépés révén esetleg még rosszabb helyzetbe kerülnek. Ezért az ő kártalanításukra különös figyelmet kell fordítani.
Száz főből hetven szexuális kizsákmányolás áldozata Magyarországon. Gyakori, hogy a naiv, szerelmes fiatalt házasság ígéretével csalják külföldre. Más esetekben munkát ajánlanak: elhitetik vele például, hogy táncosnőként dolgozhat. És mivel nem iskolázott, és legtöbbször mélyszegénységben él, az ilyen ajánlatok nagyon csábítóak számára. Van egy olyan bűnözői réteg, amely korábban maga is kizsákmányolt volt, de aztán „középmenedzseri” státusba emelték: toborzó, mások megtévesztője és kényszerprostitúcióba vonója lett belőle. Annak érdekében, hogy az áldozatok ne is próbáljanak szabadulni, a bűnözők sokszor a legaljasabb eszközöktől sem riadnak vissza, de a család támogatása sem ritka, hiszen ezzel megnyugtathatják és továbbra is dolgoztathatják az általuk kihasznált nőt.
A megelőzésre minél több energiát kell fordítani, hogy az érintettek legalább tudjanak a leselkedő veszélyről, és ismerjék a szabadulás különböző lehetőségeit. Fontos továbbá a nemzetközi hatósági együttműködés.
Légrádi Gabriella nővér, a magyar egyesület elnöke elmondja, milyen indítást kapott ehhez a küldetéséhez sok évvel ezelőtt. Amikor Bázelben egy védett házban töltötte a szerzetesi gyakorlatát, egy oda menekült afrikai nővel való találkozás mélyen megérintette. Beszélni nyelvismeret híján nem tudott velük, de beszéltek helyette a könnyei, amelyek azon a pár napon át, ameddig ott volt, szinte egyetlen percre sem álltak el.
A Solwodi Hungary Egyesület 2017. február 8-án, hét szerzetesrend kilenc nővérének részvételével alakult meg. Feladatai az érzékenyítés, a prevenció és a hálózatépítés. Imádkoznak az elkövetők megtéréséért, programokat szerveznek fiataloknak, hogy a csapdahelyzeteket elkerülhetővé tegyék számukra, együttműködnek civil szervezetekkel, a rendőrséggel, és továbbképzéseken vesznek részt, hogy minél kompetensebben végezhessék a szolgálatukat. Nemzetközi hálózatba kapcsolódnak, és ezzel az ima hálózatát is éltetik, hogy a bűn hálózatai ellen napról napra tehessenek.
Fotó: Merényi Zita
Forrás: Kiss Péter/Magyar Kurír