Mindenki tehet azért, hogy földünket a következő generációk számára is megőrizzük. Ezt hangsúlyozta mindegyik előadó a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult Teremtésvédelmi Konferencián. A téma iránt elkötelezett szakemberek és szervezetek saját jó példáikat, gyakorlataikat is bemutatták a Pannonhalmi Főapátság dísztermében. Ahogy Hortobágyi T. Cirill főapát fogalmazott a teremtésvédelem is része a Lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Vagy ahogy a bencések „fordítják” a fogalmat: a jó pap holtig tanul.
Teremtésvédelem és környezetvédelem nem két eltérő terület. A különbség nézőpontbeli és nem tartalmi. Ahogy azt a 2021. november 19-én tartott konferencián Cirill Főapát Úr megfogalmazta:„ hívő emberként azzal a meggyőződéssel élünk a világban, és ezért vállalunk felelősséget bolygónk jövőjéért, mert úgy tudjuk a föld teremtett. A Jóisten teremtette, és mi emberek is a részei vagyunk ennek a teremtett világnak.” Mint mondta, nem csak a következő generációk, hanem az Úr előtt is számadással tartozunk azért, hogy milyen állapotban hagyjuk magunk után a földet.
A főapát hangsúlyozta a teremtésvédelem és a környezetvédelem is ugyanazon globális problémákkal foglalkozik. „A föld, közös otthonunk, panaszkodik” – idézte Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájában írt gondolatát. Mint mondta a klímaváltozást, az édesvízhiányt, a biodiverzitás szegényedését, a termőtalaj erózióját és szennyeződését értelmezhetjük úgy, mint a föld panaszát felénk. Bár a globális problémákat először a természetben tapasztaljuk, olyan társadalmi következményei is vannak, mint a terrorizmus, a migráció vagy a társadalmi egyenlőtlenségek.
Cirill atya rámutatott, hogy a természetben tapasztalt gondok okai a társadalomban gyökereznek. Az, hogy egyre többen élünk a földön magával hozza, hogy az összfogyasztás is nő. Ráadásul egy versengve fogyasztó életmódot élünk, amely fenntartható fejlődés helyett GDP-ben mért gazdasági növekedést eredményez. A problémát szemléletes adatokkal illusztrálta. Az elmúlt két-három évszázadban az emberiség létszáma nyolcszorosára, a gazdasági tevékenység GDP-ben mérve százszorosára nőtt – mondta. Emiatt a szárazföld nagy részén iparszerű mezőgazdasági monokultúrákat hoztak létre, hogy el tudják látni a milliós nagyvárosokat. A biodiverzitás ezzel párhuzamosan döbbenetes módon csökkent és a következmények a klímában, a vízben és a talajban bekövetkezett negatív változásokon is tetten érhetők.
A főapát azt is hangsúlyozta, hogy mindenki a saját környezetében, munkahelyén tud tenni a teremtésvédelemért. A Pannonhalmi Főapátság például évekkel ezelőtt beemelte célkitűzései közé a „zöld Pannonhalma” megvalósítását. A földgáz fűtésű kazánokat biomassza fűtőműre cseréltük, így a földgáz felhasználásunk évi négyszázezer köbméterről ötvenezerre csökkent. Napelemeket telepítettünk, amellyel a monostor energiaszükségletének mintegy tíz százalékát fedezni tudjuk. Jövőre pedig elindul annak a napelemparknak a kialakítása, amely a főapátság és cégeinek villamosenergia igényét hetven százalékban ki tudja majd elégíteni. Elektromos autókat szereztünk be – a Budapesti Tanulmányi Házba is – és töltőállomásokat alakítottunk ki, valamint hőszivattyúkat állítottunk üzembe. Ásványvizeinket újrahasznosított palackokba töltjük, sörfőzdénkbe pedig hőcserélő szerkezetet építettünk be. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban szelektív hulladékgyűjtésre tértünk át, és tavaly húsvétkor meghirdettük a zöld böjtöt, amelyben öt teremtésvédelmi ajánlást tettünk – sorolta a példákat a főapát, amelyekkel a főapátság és intézményei, vállalkozásai igyekeznek csökkenteni ökológiai lábnyomukat.
Előadása végén Cirill atya Ferenc pápa szavaival ökologikus megtérésre hívta a jelenlévőket. „Vállaljuk magunkra a közös otthon gondozására irányuló elkötelezettség szépségét és felelősségét.” – idézte a Szentatyát.
A konferencián elhangzott további előadások rövid összefoglalóját itt olvashatják el: pannonhalmifoapatsag.hu
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság