„Akit elhív Majkra a Jóisten, azt biztosan nem véletlenül hívja” – mondja mosolyogva a fogadóépület kávézójában dolgozó hölgy, aki már gyermekkora óta visszatérő vendég a településen. Az észak-vértesi erdőségben található műemlékegyüttes az államosítás után fiúkollégium, szakközépiskola, a magyar írónők alkotóháza, úttörőtábor, munkásszálló, gépraktár, istálló, magtár és erdészet is volt. Több filmet forgattak itt, köztük Fábri Zoltán rendezésében a Hangyaboly egyes jeleneteit, a Sipsiricát, a Kísértet Lublónt, valamint néhány évvel ezelőtt a Tökéletes gyilkost. A remeteség felújított épületegyüttesében sétálva megnyugszik a lélek, és megtelik különös békességgel.
A több ütemben zajló, nagy ívű felújítás 2022-ben fejeződött be teljesen, és az épületek a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésében állnak. Nézzünk körül bennük, ismerkedjünk meg az Európában is kuriózumnak számító műemlékegyüttessel.
300 éves asztal, amelyet évente csak kétszer ültek körbe
A majkpusztai remeteség a környéken kiterjedt birtokokkal rendelkező Esterházy család adományainak köszönhetően születhetett meg. A tatai székhelyű Esterházy József, a környék egykori birtokosa 1733-ban 1200 hektárnyi pusztát, tavakat és malmokat adományozott az itáliai alapítású önfenntartó rendnek, amelynek tagjai bécsi közvetítéssel jutottak el Magyarországra. A szerzeteseknek az volt a küldetésük, hogy a világon mindenkiért imádkozzanak. Az épületek tervezésére Esterházy József a kor egyik legismertebb osztrák építészét, Franz Anton Pilgramot kérte fel, aki nem valósíthatta meg tervét teljesen, ugyanis az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett 20 remetelakból összesen 17 készült el. Kettős fal vette körül a cellaházak és a templom területét, így a kolostorba világiak egyáltalán nem tehették be a lábukat.
Egykor a római Qurinium nevű település állt ezen a helyen, a későbbi történelmi források szerint pedig az 1200-as években egy háromhajós premontrei kolostortemplom volt az erdőben, ahová a szerzetesek a tatárok elől menekítették a falu lakosságának egy részét. A premontrei prépostság a török háborúk következtében pusztult el, köveit felhasználva kezdtek építkezésbe a kamalduliak.
Az egykori kamalduli kolostor két részre tagozódik: az U alakú főépületre (foresteria) és a szerzetesek lakhelyére (clausura). A főépületben volt a refektórium (ebédlő- és tanácsterem), a könyvtár, a gyógyszertár, a betegszobák, a gazdasági helyiségek és a vendégszobák.
A szigorú rendi körülmények között élő és az év legnagyobb részében nem beszélő szerzetesek a freskókkal díszített refektóriumot évente csak két alkalommal látogathatták. A főépület hajdani ebédlőjében még ma is látható az a közel 300 éves asztal, amelyet egy évben kétszer, karácsonykor és húsvétkor ültek körül a szerzetesek.
A központi udvaron álló templomot a barokk korban nagyon népszerű Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Ma már csak a templomtorony áll, ugyanis az 1700-as évek végi nagy komáromi földrengés következtében a templom többi része teljesen megsemmisült. Az egykori kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek. A felújított templomtorony tetejébe vezető út állomásain a szerzetesi engedelmességről olvashatunk tanításokat – a haranghoz felérve pazar kilátás nyílik a környékre.
Az alázatosság kilencedik foka, ha a szerzetes nyelvét visszatartja a beszédtől, és a hallgatást megtartva nem beszél, míg nem kérdezik. Hiszen az írás bizonyítja: „A fecsegő ember nem talál irányra a földön” – Zsolt 139, 12
Kis cellaházak és kertek, külön világok
Az egyik cellaházban egy másik kiállítás is várja a látogatót: a rendalapító életét rézmetszeteken ábrázolt jelenetek mutatják be. A kamalduli rendet a legenda szerint a gazdag ravennai hercegi család sarjaként született Szent Romuald alapította 1012-ben. Látomásában fehér csuhás szerzetesek mentek fel létrán a mennybe. A legenda szerint Szent Romuald úgy döntött, hogy a látomása helyszínén megalapítja a ruhájuk alapján később fehér bencéseknek is nevezett szerzetesrendet.
Így épült meg az egy kápolnából és öt cellaházból álló első kamalduli remeteség az itáliai Arezzo közelében, Campo Maldoloban. A bencés szellemben élő, szigorú remeterend II. Sándortól kapott pápai jóváhagyást 1027-ben.
Majkon a kamalduli hagyományokat követve minden kis szerzetesi házikó önálló kápolnával rendelkezett; külön lakó- és hálóhelyiség lett kialakítva a remeték számára, akik elmélkedéssel, imádkozással és írással töltötték mindennapjaikat. Emellett földet műveltek, a cellájukhoz tartozó saját kertjeikben gyógy- és fűszernövényeket termesztettek. A szerzeteseknek otthont adó tizenhét cellaház felépülését más-más főúri család támogatta, amiről az egykori szerzeteslakok főhomlokzatán elhelyezett családi címer tanúskodik. A szigorú rendben élő szerzetesek a naponta előírt kötelező imáikat ugyan hangosan mondták el, ám a nap többi részében nem volt számukra engedélyezett a beszéd. Egymással csak a szentmiséken, valamint a fő ünnepeken és az olyankor megrendezett közös étkezésekkor találkozhattak. Beszélgetniük – az elöljárójuk engedélyével – évente mindössze két alkalommal, három-három napig szabadott.
A „felvilágosodás szelleme” nem tűrte a látszólag haszontalan szemlélődést
A szemlélődő rendeket II. József 1782. január 26-án kiadott rendelete feloszlatta. Az olasz származású remeték hazájukba helyezték át a székhelyüket, a többi szerzetes pedig a környékbeli katolikus plébániákon találta meg helyét. Gróf Esterházy Károly 1806-ban visszavásárolta az egykori családi birtokot. Itt működött a környék legnagyobb posztógyára – a cellaházakat ekkor munkások lakták, az egyikben iskolát rendeztek be.
Az egykori foresteria épületét az 1860-as években az Esterházyak vadászkastéllyá alakították át, a kastély és a remeteházak köré pedig angol stílusú parkot hoztak létre. A turisták megcsodálhatják utóbbi korszerűsített változatát is.
A kastélyt a második világháború során kifosztották, illetve nagy része leégett – ekkor pusztult el az Esterházy család levéltárának jelentős része is. Ma a felújított fogadóépület termeiben, köztük az Esterházyak hajdani könyvtárában létrehozott tárlat bemutatja a remeteség történetét és a szerzetesek életmódját, emellett emléket állít II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak közti kapcsolatnak is. A felújított cellaházakban kiállítások, interaktív tárlatok, múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások is várják a látogatókat, akik ezáltal teljes képet kaphatnak a majki remeteség történetéről, a szerzetesek mindennapjairól. Ám Majkpusztát nemcsak látványosságai miatt érdemes felkeresni, hanem azért a különleges, békés hangulatért is, amely itt vár ránk. Rádöbbenhetünk, mennyire szükségünk van erre az áhítattal teli csendre.
Forrás és fotó: kepmas.hu
