A hiteles, valóban Szent Ferenc ránk maradt írásaiból vagy a róla szóló legendákból származó részleteken túl számos internetbölcsesség alatt szerepel a Poverello neve. Írásunkban a leggyakrabban idézett, hamisan Szent Ferencnek tulajdonított „bölcsességekből” válogatunk. Megtette ezt előttünk az Avvenire című olasz egyházi napilap elektronikus kiadása is, amely cikkében megjegyzi: ebben a tekintetben álhírek helyett inkább apokrifekről érdemes beszélnünk. Ha azonban az álhírek tulajdonsága az, hogy igaznak tűnnek, de nem azok, az interneten terjedő hamis idézetekre gyakran jellemző, hogy bár nem tőle származnak, mégis valamilyen módon tükrözik Assisi Szent Ferenc lelkiségét, annak egy részletét, jellegzetes pontját. El kell mondanunk azt is, hogy Szent Ferenc írásainak és életrajzi forrásainak kánonja az elmúlt évszázadban óriási, nemzetközi kutatói munka nyomán alakult ki és vált szilárddá a kritikai kiadásokban, noha a legutóbbi időkig is fedeztek fel újonnan olyan szövegeket, amelyek hitelesen tulajdoníthatók Assisi Szent Ferencnek vagy az első testvéreknek.
Tégy engem a te békéd eszközévé…
A leghíresebb, Szent Ferencnek tulajdonított ima mindjárt nem Szent Ferenc tollából származik: a Tégy engem a te békéd eszközévé… kezdetű szöveg ugyan ferences ihletettségű, de valójában legkorábbi ismert, francia nyelvű publikációja 1912-ben, a La Clochette című folyóiratban jelent meg. Bár ebben a közlésben nem jelölték meg a szöveg szerzőjét, valószínűsíthető, hogy a lapot kiadó La Ligue de la Sainte-Messe nevű egylet alapítója, Esther Bouquerel vethette papírra a mára Szent Ferenc imájaként ismert szöveg sorait. Az imádság részleteiben hasonlóságot mutat Szent Ferenc egyik első társának, Assisi Boldog Egyednek egy ránk maradt mondásával.
A Tégy engem a te békéd eszközévé… kezdetű imádságot gyakran együtt idézik egy másik szöveggel, amely ugyancsak nem Szent Ferenc sajátja: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni; adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet; és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.” A türelem, a bölcsesség kétségtelenül azok közé a kifejezések közé tartozik, amelyek gyakran megjelennek műveiben, ám ez az idézet nem lelhető fel a ránk maradt szövegekben – és stílusában sem jellemző Ferenc, illetve úgy általában a 13. század gondolkodásmódjára, sokkal inkább a mi korunk csattanós szellemességének tűnik.
A derű és a béke szentje
Assisi Szentjét úgy ismerjük, mint akinek sajátja volt a derű, a vidámság, a könnyedség. A neki tulajdonított internetbölcsességek ezt ugyan előszeretettel tárják elénk, azt azonban már nem tükrözik, hogy milyen küzdelmek árán érte el Ferenc ezt a belső valóságot, a megfeszített Krisztussal való egyesülést. A Jacques Dalarun által nemrég felfedezett és 2015-ben publikált, 13. századi, ugyancsak Celanói Tamás által jegyzett Szent Ferenc-életrajz leírása arról tanúskodik, hogy ez az átküzdött derű a Szent hallgatóságára is hatással volt: „Alig volt olyan, akiben akkora lelki zavarodottság tudott volna lenni, hogy [ti. Szent Ferenc] tüzes ékesszólására szét ne oszlott volna minden felhő, és vissza ne tért volna a derű.” (CRÉ 22) Az interneten terjedő „bölcsességek” („Egyetlen napsugár elég, hogy szétoszlassa a fellegeket”; „Isten arra hívott, hogy boldogok legyünk, sőt: hogy daloljunk az örömtől!”; „A világ összes sötétsége nem képes eloltani egyetlen gyertya fényét”) ugyan sejtetnek valamit Assisi Szentje derűjéből, azonban nemcsak a tőle való eredeztetésük téves, de némiképp a tükör is görbe.
Tudományok és prédikáció
Arról, hogy Assisi Szent Ferenc, aki magát „simplex et idiota”-nak, azaz egyszerű, egyetemet nem végzett embernek nevezte, hogyan vélekedett a tudományok, különösképpen pedig a teológia műveléséről, egy Páduai Szent Antalnak címzett levél tanúskodik: „Tetszésemre van, hogy a szent teológiát tanítod a testvéreknek, de csak abban az esetben, ha e tanulmány során ki nem oltod a szent imádság és áhítat lelkületét, amint az a Regulában áll.” (LAnt 2) A Szent Ferenc írásait tartalmazó kötet egy, a Megerősített regulához fűzött magyarázatában felhívja a figyelmet arra, hogy Ferenc nem a tudományok művelése ellen emeli fel szavát, amikor a testvéreknek meghagyja, hogy „az olvasni nem tudók ne törjék magukat, hogy megtanuljanak olvasni, hanem arra figyeljenek, hogy mindenekfölött vágyakozniuk kell az Úr Lelkének és szent munkálkodásának birtokolására…”, hanem az van ellenére, ha valaki mindenáron tanulttá akar lenni, s eközben elhanyagolja kapcsolatát Istennel. Amikor a gyakran idézett, ám valójában nem Szent Ferenctől származó internetbölcsességet olvassuk, amely szerint „Egy cseppnyi őszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál” – benne tetten érhetünk valamit Szent Ferenc eredeti szándékából, ám látható, hogy annak legfeljebb csak felszínét éri el.
Assisi Szent Ferencet úgy is ismerjük, mint aki testvéreivel együtt tettekre váltotta Pál apostol felhívását: „hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan” (2Tim 4,2). Az életrajzok számtalan ponton tanúskodnak arról, hogy a testvérek elsősorban nem szavaikkal, hanem életformájukkal, a peremre szorultakhoz való őszinte odafordulásukkal, radikális szegénységükkel, testvéri életükkel és imádságukkal tettek tanúságot az Evangéliumról. Nem csoda, hogy maga Ferenc pápa is belesétált a csapdába, amikor tévesen – másokat követve – Szent Ferenc szavaként idézi a felhívást: „Hirdessétek az evangéliumot, és ha szükséges, akkor szavakkal is!” Ugyancsak Isten szavának olvasásához és hirdetéséhez kapcsolódik számos más, a fentinél talán már kisebb gyakorisággal idézett internetbölcsesség: „Hiába hirdeted a békét a száddal, amíg a szíved nincs telve vele!”; „Azok, akik ma megmosolyognak és kigúnyolnak, térdelni fognak előtted, ha Jézus megérint, hogy rajtad mutassa meg Szeretetét”; „A Szentírást olvasni annyi, mint Krisztustól tanácsot kérni” – ezek azonban szintén jószándékú, de nem Szent Ferenctől származó aforizmák.
Szent Ferenc és a természet
Szent Ferenc személyét sokan úgy ismerik, mint a természet és az állatok védőszentjét, nem csoda hát, ha ehhez a területhez, különösen az állatok világához kapcsolódó, tévesen neki tulajdonított idézetek is lábra kapnak a világhálón. Ezek közül az egyik legmeghökkentőbb talán ez az olasz és angol nyelven is terjedő, magyarra gyengécskén lefordított mondat: „Egy doromboló macska az ölünkben jobban gyógyít, mint bármely más orvosság a Földön, mert a vibráció (sic!) a tiszta szeretetből és elégedettségből származik.” Szent Ferenc életrajzai egyetlen ponton szólnak macskákról, amelyek a testvérekkel jó barátságot ápoló énekesmadarak ellenlábasaiként tűnnek fel. A Celanói Tamás által írt második életrajz szerint Szent Ferenc egy alkalommal elátkozott egy madarat, amely bár pukkadásig jóllakott a testvérek asztaláról, nem engedte ételhez jutni a nála kisebb madarakat. Az átkot követően az itatótálba fulladó madárról aztán ezt írja Celanói Tamás: „…nem akadt macska, sem más állat, amelyik csak érinteni is merte volna a szent által átokkal sújtott madarat” (CÉ2 47). De a vibráció (?) és a tiszta szeretet összekötése maga is inkább érződik 20. századi, kicsit ezotériába hajló ötletnek, mint Ferenc lelkisége megnyilvánulásának…
* * *
A hamis idézetek gyűjteménye – magyar nyelven is – folyamatosan bővül az internet és különösen a közösségi média gyakran szűretlen információáradatában: így a cikkünkben felsorolt lista közel sem teljes. Egy olasz ferences, Andrea testvér egy blogbejegyzésben gyűjti folyamatosan az újabb és újabb „leleteket” – az ő gyűjteményét és magyarázatait is felhasználtuk cikkünk elkészítéséhez. Mi pedig azt javasoljuk olvasóinknak, hogy a szem számára vonzó, idézetes képek helyett forduljanak Szent Ferenc írásainak és életrajzi forrásainak magyarul is elérhető kiadásaihoz, amelyek elérhetők az interneten és megvásárolhatók a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány webshopjában is.
Szerző: Kámán Veronika
Forrás és fotó: Ferences Média, 2023
