A világ egyik legnépszerűbb szentje valószínűleg a június 13-án ünnepelt Páduai Szent Antal, aki a köztudatban úgy él, mint hatalmas csodatevő és a szegények támasza, miközben ő képzett ferences teológus és prédikátor is volt. Legtöbb római katolikus templom őrzi szobrát, sokan fohászkodnak hozzá, ha valamijük elveszett. A Szent Antal iránti tisztelet Európa-szerte nagy. Emléknapján Puvák Antal P. Marián OFM számol be nevéhez fűződő viszonyáról.
Szent Antal ünnepe alkalmával megkértek, hogy írjak pár gondolatot arról, hogy hogyan viszonyulok keresztnevemet adó szentemhez. Öröm számomra ezt tenni, hiszen Szent Antal egyik kedvenc szentem. És gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, hiszen vidékeinken sokak nagy tisztelettel fordulnak imáikban Szent Antalhoz!
Természetesen az én esetemben, mint sok más ember esetében, nem én választottam keresztnevemet, hanem szüleim. Gondolom, az is közrejátszott nevem választásában, hogy egy keddi napon születtem, amit felénk hagyományosan Szent Antal napjának tartanak (Szent Antal-kilencedek, Szent Antal böjtje miatt stb.).
Az az igazság, hogy gyermekkoromban nem sokat törődtem azzal, hogy nevem miatt Szent Antal a védőszentem. Ez most, felnőtt fejjel visszagondolva azért is volt így, mivel a Szent Antal-kultusz nagyon el van terjedve felénk. Ritka az a ház, ritka az a templom, ahol ne találnánk egy Szent Antal-szobrot vagy képet. Tehát gyermekként úgy nőttem fel, hogy Szent Antallal nagyon sok helyen találkoztam. Ezért azt hiszem, ha nem is kaptam volna az Antal keresztnevet, ettől függetlenül fontos lett volna életemben Szent Antal.
Ugyancsak gyermekkorom óta megtanultam a „Csodákat kik látni vagytok” imát és azt is, hogy Szent Antalhoz kell fohászkodni, ha elveszett valami tárgyunk és bármennyire keressük azt, nem találjuk meg. És csodák csodája, én is azt tapasztaltam, hogy minden alkalommal, amikor Szent Antalhoz fohászkodtam volna bármi megtalálásáért, amit kerestem, az minden alkalommal megkerült.
Később felnőttként, sőt ferences papként főleg, azt is megtapasztaltam, sok emberrel elbeszélgetve, hogy Szent Antal nemcsak az elveszett tárgyak megtalálója, hanem főleg a reményvesztett esetek megoldója.
Igen, Szent Antal esetében lehet azt mondani, ha nagyon felületesen vizsgáljuk a dolgokat, hogy református testvéreinknek lehet némi igazuk, amikor furcsán tekintenek ránk látva, hogyan viszonyulunk mi a szentekhez. Mert való igaz, hogy sokan nem közbenjáróként, hanem csodatevőként fordulnak Szent Antalhoz, sokszor elfelejtve azt, hogy nem a szentek teszik a csodákat hanem minden esetben a jó Isten az, aki meghallgatja az imát és műveli a csodákat. De az is igaz, ennyi év tapasztalat után elmondhatom, hogy még nem találkoztam olyan emberrel, aki amiatt, hogy Szent Antalhoz imádkozott, eltávolodott volna Istentől. Sőt, épp az ellenkezője szokott történni: amikor egy imameghallgatásban, egy kisebb vagy nagyobb csodában részesül valaki Szent Antal közbenjárására, az az ember közelebb kerül Istenhez, és ez meglátszik életében, szavaiban, cselekedeteiben.
Ferences szerzetesként jobban megértem, miért döntött úgy Szent Antal, hogy ő ferences akar lenni. A ferences lelkiség miatt döntöttem úgy, hogy a szerzetesnevem Marián lesz, Szűz Mária iránti tiszteletből. Ezzel nem mondtam le az Antal névről és Szent Antal pártfogásáról, hanem egy olyan szent közbenjárását kértem szerzetesi-papi életemre, akihez Szent Antal is fohászkodott.
Forrás és fotó: romkat.ro
