Ahol Isten Lelke az ember hitével találkozik, befogadókészséggel Istenre; ahol az ember lelke vágyódik Isten Lelkére, ott megtörténik a csoda: lakást vesz benne a Szentlélek, erősíti a hitet. A Szentlélek által bennünk munkált hit révén kapcsolódhatunk az isteni valósághoz, amely egyébként el van zárva elölünk. Az ajándékok osztója maga a legfőbb ajándék. A Szentlélek úgy osztja ajándékait, hogy önmagát adja.
Az Ószövetség korában csak egyes embereknek adatott a Lélek: hadvezéreknek, királyoknak és prófétáknak. Az Ószövetségben félni kellett, hogy Isten visszavonja lelkét az embertől, bűne miatt. Gondoljunk Dávid zsoltárára, amit emberöléssel végződő bűnös tette után imádkozott „Ne vess el engem a Te orcád elől,/ Szent lelkedet ne vedd el tőlem!”
Az Újszövetség közeledtével Izrael azonban azt az ígéretet kapta, hogy Isten a Lelket minden emberre ki fogja árasztani Pünkösdkor, ötven nappal Jézus feltámadása után, ez csodálatos módon megvalósult.
Alig két hónappal a golgotai katasztrófa után Péternek bátorsága van arra, hogy életét kockára téve nyilvánosan vallomást tegyen megcsúfolt és kivégzett Mesteréről. Bámulatos, hogy szavaira mintegy háromezren csatlakoznak Krisztushoz. Péter beszéde „mintha szíven ütötte volna őket” – tudósít Lukács evangélista.
Ez a Szentlélek munkája! Jézus Krisztus egyháza nem emberi megfontolás, döntés, vállalás, módszerek és szervezés útján jön létre, hanem a Szentlélek kezdeményezésére, embereket megragadó hatalma révén. Emberek bátorságot nyernek arra, hogy keresztényekké legyenek; Krisztus megragadja, és mozgásba hozza őket, amikor Szentlélek kiárad rájuk. Szt. Pál hasonlóképpen fogalmaz: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által.”
Isten Szentlelke által van bennünk. „Isten temploma” vagyunk, Isten Lelke bennünk lakik. Ennek a következménye, hogy Jézus azt mondja: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.” De legyünk őszinték: ott van bennünk a test meghasonlottsága is; ott van terhes albérlőnk: „már nem én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn”. Ám ekkor sem eshetünk kétségbe, mert a Római levél épp ezen szakasz után beszél a Lélek által Krisztusban újjászületett ember boldogságáról. Hát nem csodálatos, hogy a Szentlélek által legyőztük a meghasonlottságot?!
Isten egészen közel van hozzánk. Nem arról van szó, hogy Isten Lelke kiszorította vagy kioltotta bennünk a bűnre hajló emberi lelket. De lelkünk hangszerén most valaki más játszik. „Maga a Lélek tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten fiai vagyunk.”
Az isteni természet részesei lettünk. Kétségtelen, hogy van, amikor érezzük, amint Isten igéje megszólít bennünket; vigasztalást és bátorítást nyerünk; késztetést érzünk valaminek a megtételére; meglátjuk valódi helyzetünket Isten és az emberek előtt; reménység tölt el minket; esetleg lelkiismeretünkben felrázva vagy megszabadítva érezzük magunkat. Érezzük a Lelket!
Ám nem csak ez az állapot létezik. Szentlélekkel betöltekezett emberekkel is előfordul, hogy nehézségeik akadnak. Eltávozott volna tőle Isten Lelke? Épp ellenkezőleg! Higgyük erősen, hogy amikor nincs erőnk az imádsághoz, a Lélek maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal. Talán épp ezért nevezi Jézus „Vigasztalónak, Pártfogónak” a Lelket, amely minket Krisztus követésében megtart.
Jézus azt mondja a szamáriai asszonynak Jákob kútjánál: „Ha ismernéd az Isten ajándékát!” Higgyük erősen, hogy bár már eddig is sok ajándékot kaptunk Istentől, de még annyi minden vár ránk, hogy elképzelni sem tudjuk.
Pünkösdkor kérjük újra a Lélek „alap” adományait, amelyekből minden kibontható!
Szeretetet, Isten lángoló szeretetének élő tűzfolyamát: „Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által”.
Igazságot: „Amikor pedig eljön az igazság Lelke, ő elvezet majd titeket a teljes igazságra”.
Bizonyosságot: „Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről”.
Erőt: „Isten nem a félénkség lelkét adta nekünk, hanem az erőét, a szeretetét és a józanságét”.
Szabadságot: „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság”.
Az imádság lelkületét: „Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki azt kiáltja: Abba, Atya!”
Örömöt, békességet és más lelki gyümölcsöket:
„A Lélek gyümölcsei pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás”.
Adományokat a hívő közösség építésére: „A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz”.
A cikk a Képmás magazin 2019. júniusi számában jelent meg.
Forrás és fotó: kepmas.hu