„Gyökeresen változtatni kell a szemléletmódunkon.” Országos gyermekvédelmi fórumon mutatták be célkitűzéseiket, programjaikat, egyre szélesebb körben megvalósuló együttműködésüket a katolikus intézmények képviselői. A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom (T72) Pedagógiai Műhelyének meghívására gyermekvédelmi szakemberek tanácskoztak június 16-án Budapesten, a Patrona Hungariae Iskolaközpontban. A Magyar Kurír beszámolójából szemléztünk.
Mit jelent, hol kezdődik a gyermekvédelem, miért kell eddigi látásmódunkat átgondolni? Az elmúlt években átfogó gyermek- és ifjúságvédelmi programok indultak a Magyar Katolikus Egyház közösségeiben és intézményeiben. Ezen kezdeményezések képviselőit kérte fel az Erdő Péter bíboros által alapított Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Pedagógiai Műhelye, hogy egyrészt tájékoztatást adjanak már működő programjaikról, másrészt elmélyítsék és szélesítsék elindult együttműködéseiket. (...)
Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója; Rudan Mária, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) emberi méltóság és gyermekvédelem projektvezetője; Benyusz Márta, az MSZKI gyermekjogi szakértője; Puskás Balázs, a Don Bosco Szalézi Társasága gyermekvédelmi felelőse; Szentes Judit SSS, a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) gyermekvédelmi szaktanácsadója; valamint Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse mutatták be célkitűzéseiket és programjaikat egyházi fenntartású iskolák, egyházi és szerzetesi közösségek, valamint az egyházmegyei papképzés területén. (...)
A pannonhalmi program egy intézmény napi küzdelmeiben kristályosodott ki. Alapja a védelmi bizottság, egy védett közeg, amelyhez bárki bármivel fordulhat. Létrejött egy eljárásrend, amelynek szabályai és folyamata ismertek, elfogadottak. A rendszer transzparens, megadja kifelé és befelé a védettséget, egy biztos út, amely mindenkire kiterjed, ahol senki nem kerülhet alárendelt helyzetbe. Első eszköze a meghallgatás, a segítő beszélgetés, hogy a problémát átélő egyén megerősödjön, és ő maga meg tudja oldani a helyzetét, ha ez nem elég, egy tanulási folyamatban asszertív módon az egyén mellett áll.
Rudan Mária elmondta, az MSZKI mintegy száz szerzetesközösség együttműködését fogja össze. A 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégia célja, hogy az emberi méltóság és annak védelme a közösségeiket és azok intézményeit meghatározó kultúra alapvető elemévé váljon. Ennek érdekében négy munkacsoport állt fel a stratégiai célok megvalósítására. Módszertani központ létrehozását tervezik, mely a megelőzés, képzés, kríziskezelés, jóvátétel-feldolgozás, nyilvánosság kezelése területén szeretne irányt mutatni, mintát és segítséget nyújtani.
Rudan Mária/MSZKI teljes beszédét itt olvashatják::
"Az emberi méltóságot érintő témák a közelmúltban egyre erősebben jelennek meg a katolikus egyház vonatkozásában, részben múltbéli ügyek, részben a gyermekekért és sérülékeny felnőttekért tudatosan vállalt felelősség miatt. 2021 januárjában fogadta el a Magyarországi Szerzetesrendek Konferenciáinak elnöksége az Emberi méltóság stratégiát, ami arról szól, hogy mi mindent kell és lehet megtenni az emberi méltóság területén, szerzetesi körben, együttműködve a magyar egyházzal.
A stratégia megalkotásával tudatosan az együttműködések erősítésében gondolkodtunk, és figyelmünket elsősorban az előttünk álló útra fordítottuk, proaktívan közelítve az emberi méltóság témájához.
A közös gondolkodás legelején világos volt, hogy nem szűkíthetjük a figyelmünket egyedül a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére. Minden ember teremtettségéből fakadóan rendelkezik méltósággal, és ennek a méltóságnak a védelme komoly és értékes feladatunk. Szeretnénk megtalálni, hogyan válhat személetté az emberi méltóság és annak védelme, szeretnénk, ha ez a közösségeinket és intézményeinket meghatározó kultúra alapvető eleme lenne. Mindezt úgy akarjuk tenni, hogy ezzel erősítsük a szerzetesrendek közötti együttműködést, megosztva egymással az eddig elért eredményeket, és bevonva mindazokat, akik szemléletünkkel és tevékenységünkkel egyetértenek. Ezért az Emberi méltóság projekt megvalósítói azon dolgozunk, hogy jól tudjuk képviselni, szolgálni és koordinálni az emberi méltóság ügyét a magyar szerzetesi körben. Társadalmi és egyházi párbeszédet kezdeményezünk, speciális szolgáltatásokat nyújtunk és a megszületett tapasztalatok alapján módszertani központot hozunk létre.
A munkánk alapját adó stratégia megfogalmazza az ideált, segít a szemléletformálásban, támogatja a konkrét feladatokat a megelőzés, képzés, kríziskezelés, jóvátétel-feldolgozás területén is. Az Emberi méltóság projekt célja, hogy alapot teremtsen, irányt mutasson, mintát és segítséget adjon az emberi méltóságot megőrző cselekedeteknek. Ez a hosszú távú stratégia
- a megelőzéshez, szemléletformáláshoz, neveléshez, valamint az intervenciókhoz, a nyilvánosság kezeléséhez és az együttműködésekhez is ad támpontokat;
- egyaránt tartalmaz puha (szemléletformálás) és kemény tényezőket (protokoll, szabályzatok, segítő rendszerek);
- kiterjed nemcsak a kiskorúak, hanem a sebezhető felnőttek védelmére is;
- segítséget ad az oktatási-nevelési, a szociális, a lelkipásztori és a szerzetesközösségeken belüli alkalmazáshoz;
- összhangban van a vatikáni dokumentumokkal és az állami szabályozással;
- értőn és érzékenyen kezeli az egyházi és szerzetesi közegből fakadó sajátosságokat.
2020-ban a projekt pilot szakaszában már megkezdtük az együttműködést több renddel: létrehoztuk a gyermekvedelem.szerzetesek.hu weboldalt, ami bejelentő felületként is szolgál
- a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartománnyel együttműködünk a rendtartomány gyermekvédelmi szabályzatalkotásában és képzést valósítunk meg a szerzetesnövendékek számára
- Add, hogy lássak! Bartimeus gyermekvédelmi képzést valósítottunk a Marista testvérekkel együttműködésben, amelyen összesen kb. 100 szerzetes vett részt
- iskolai védelmi kört és belső eljárásrendet dolgoztunk ki a Boldogasszony Iskolanőverekkel együttműködésben
- a Jó Pásztor nővérek számára tanácsadást nyújtottunk a Jó Pásztor anyaotthon intézményi működéshez
- együttműködünk a Krisztus Légiójával a II. János Pál Iskolaközpont védelmi csoportjának kialakításában
Mi történik az Emberi méltóság projektben 2021-ben?
2021 januárjában az FSZK-MRK elnöksége elfogadta az Emberi méltóság stratégiát, így 2025-ig szerzetesi együttműködés keretében e stratégia mentén valósul meg az emberi méltóságra vonatkozó tevékenység. Az FSZK-MRK Elnökségének megbízásából Dobszay Bence OFM, a projektért felelős elnökségi megbízott kíséri a projekt megvalósítását, a projektvezető Rudan Mária.
A projekt megvalósítását állandó munkacsoportos formában kezdtük meg, 2021 tavaszán négy munkacsoport áll fel, és megkezdtük a munkát a stratégiai célok mentén:
képzési tartalmak kidolgozásáért felelős munkacsoport a célcsoportspecifikus képzésekért
az intézményi sztenderdeket megfogalmazó munkacsoport
a szemléletformálásért felelős munkacsoport az alapüzenetek megfogalmazásért és
az integrált keresztény emberkép kidolgozásáért felelős munkacsoport.
Célunk, hogy az emberi méltóságért dolgozva változásokat indítsunk el és segítsünk, és így a szerzetesi körben átlátható és biztonságos közösségek és intézmények működjenek."
Puskás Balázs, a hat köznevelési intézményt, közöttük három szakképzőt fenntartó Don Bosco Szalézi Társaság képviseletében elmondta, két törekvésük van: ha visszaélés történik, ne találjon süket fülekre, és soha többé ne ismétlődjön meg. Ezért az intézményeikben ők is a prevencióra teszik a hangsúlyt, és bekapcsolódnak a Katolikus Egyház által kínált együttműködési lehetőségekbe. Legfontosabbnak egy érzékenyítő képzés elindítását tartja, mely felkészít a problémák felismerésére, eszközöket ad a kezelésükhöz.
A szervezők és felszólalók egyöntetűen az együttműködés fenntartása és szélesítése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták, a párbeszédet kifelé és befelé egyaránt folytatni kell.
A teljes cikk itt elolvasható: www.magyarkurir.hu
Fotó: Mészáros Anett/MSZKI
