Szolnokon tartották a Don Bosco Szaléziak november 6-án az idei Szalézi Pedagógia Konferenciát. A helyválasztásban jelentős szerepet játszott az a tény, hogy a 2013-ban boldoggá avatott Sándor István szalézi szerzetes testvér Szolnok szülötte.
A konferenciának a Szolnoki Főiskola Campusának 460 fős nagy előadója adott helyet. A kiváló technikai adottságokkal rendelkező termet megtöltötték a szalézi intézmények pedagógusai, valamint az aktuális témák és a szalézi pedagógia iránt érdeklődők.
A bevezetőben Ábrahám Béla tartományfőnök és Molnár Iván önkormányzati képviselő üdvözölte a pedagógusokat, majd elsőnek Dr. Görföl Tibor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanára kapott szót, aki Milyen jövője lehet a kereszténységnek? (Kereszténység a modernitás európai kultúrájában) címmel tartott érdekfeszítő előadást. A kiválóan felépített, lelkes előadásban felvázolta a kereszténység jelen állapotát, kitérve sok elgondolkodtató körülményre, végül pedig meghatározta a kereszténység jövőjét meghatározó tényezőket.
Ábrahám Béla tartományfőnök előadásában Boldog Sándor István életútját, pedagógussá érlelődésének folyamatát tárta a hallgatóság elé. Kihangsúlyozta, hogy a szalézi vértanú rövid életében hirdette, hogy nem a környezet és nem az emberek véleménye számít megítélésünkkor, hanem hogy szorgalommal, a hivatást felismerve mivé válhatunk.
Gärtner Julianna, a Boldogasszony Tanító Nővérei Tiszaparti Római Katolikus. Általános Iskola és Gimnáziumából a lelkiség és a szakmaiság összefüggéseiről beszélt a nevelés-oktatás gyakorlatában, ráirányítva a figyelmet, hogy a pedagógusnak prófétai hivatása van: tanúságot tesz valakiről, aki nagyobb nála. Kihangsúlyozta, hogy a pedagógus nem tényeket ad át, hanem önmagát adja tanítványainak, és ha ez hiteles, ha azt adja, amit él, akkor képes Istent is közvetíteni. Nem csak a szavaival, de személyével és cselekedeteivel is hat.
A konferencia utolsó előadója, Vitális Gábor szalézi atya, tartományi vikárius a szalézi pedagógia kihívásairól szólt a szerzetesek évében Európában és hazánkban. Kiemelte, hogy a szalézi/vallásos nevelés nem csak információt akar közölni, de szüksége van az olyan fiatalokra, akik ismerik a vallásos értékeket, és át tudják azokat adni. A diákok hitre nevelésének eszközei a fiatalok bevonása, a türelmes meghallgatás, a rejtett nevelés, a közösségi terek újragondolása/fölfedezése. A vallásos nevelés eszköze korunk többrétegű vallásosságában nem a teológiai ismeretek, hanem a hit átadása, a vallásos gondolkodás értékének megéreztetése.
A konferencia elméleti részének befejeztével a résztvevők átsétáltak a szolnoki Belvárosi Templomba, ahol Máthé György esperes, főpébános fogadta őket és mutatta be templomát, és azt, hogyan ápolják Sándor István és más helyi gyökerű vértanúk emlékét. A jelenlevők a kereszteltek templomi anyakönyvében megtekinthették azt a bejegyzést, amely arról tanúskodik, hogy 1914. október 29-én itt keresztelték meg Sándor Istvánt. A közös imádság után a konferencia résztvevőinek jelenlétében Ábrahám Béla jelenlegi, és Havasi József korábbi tartományfőnök megkoszorúzta Boldog Sándor Istvánnak a templom előtti téren álló, egészalakos szobrát.
Az évente megrendezett szakmai fórum célja, hogy erősítse a szalézi identitást az országban található szalézi intézményekben tanító pedagógusokban, elmélyítse a rendalapító pedagógiájának megismerését és foglalkozzon társadalmi környezetünk lényeges változásaival. A Don Bosco Szaléziak fenntartásában egy óvoda, hat iskola és egy főiskolai fiúkollégium található, a Don Bosco Nővérek pedig két óvodában és egy főiskolai leánykollégiumban működnek.
Forrás: Szaléziak.HU