A vendégfogadás az ötvenes évek végén indult: tíz-tizenöt fiatal követte a Szunyogh-misszáléval a kezében a latin nyelvű szertartásokat. 1965-ben már a Műegyetemen titokban szerveződött ifjúsági csoport költözött be ugyancsak titokban a monostorba. És míg nagyszombat délelőtt és éjjel a diákotthonban lakó vendégek a szerzetesközösséggel együtt ünnepelték a liturgiát, addig nagyszombat délutánján a faluból és a környékről érkező hívek töltötték meg a húsvéti körmenetet. Szennay András főapátságának kezdetétől, 1972-től már magyarul, megújított liturgiával és tudatos gondossággal végezte a pannonhalmi szerzetesközösség a liturgiát, amelybe egyre több vendég kapcsolódott bele – ugyanakkor folyamatosan a megfigyelés és az ügynökrendszer árnyékában. Üldözöttként, megfigyeltként ünnepelni, tudni azt, hogy az asztalnál velünk együtt ülnek, velünk együtt nyúlnak az ételhez árulóink, egyszersmind hinni abban, hogy Krisztus feltámadása erősebb minden fogva tartó rendszernél: ezt jelentette sokaknak a Pannonhalmán töltött Szent Három Nap.
Amikor naponta többször megtelik a pannonhalmi bazilika fiatalokkal és idősekkel, játszó gyerekekkel, fiatalokkal – színnel –, és a szerzetesi zsoltárok az egész közösség zsoltáraivá válnak. Azokat a zsoltárverseket és dallamokat, amelyeket rendszerint csak a szerzetesek férfihangja énekel, most nők és férfiak, fiatalok és idősek együtt szólaltatják meg. Először csak keresve a hangokat, aztán egyre magabiztosabban. S ha valaki másodjára vagy sokadik alkalommal érkezik a húsvéti Szent Három Napra a Szent Hegyre, már saját szavaiként mondja az áldás, az istendicséret szavait.
Persze az imádság után sor kerül Pannonhalmán az „élet kedves szavaira” is. A Bencés Gimnázium termeiben, lépcsőfordulóin, a kollégiumi szobákban, a nagyhálókban, a nagyszombat reggeli közös futásban, az előadásokon és a közös meseírásban, a tojásfestésben, nyuszikeresésben és a kiállításlátogatásban megosztjuk egymással az élet dolgait. A húsvét megnyitja mind a szerzetes, mind a vendég szívét, hogy félelem nélkül megismerje a másik valóságát. Mind a szerzetes, mind a vendég részt adhat a másiknak a saját életéből, tapasztalataiból, öröméből, mert húsvét titka megerősíti a teremtésre mondott isteni igent: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó” (Ter 1,31).
2023 húsvétján is vendégek százai lépnek majd be Szent Márton Monostorának kapuján, hogy részesei legyenek a bencés szerzetessekkel együtt a Szent Három Napnak, Urunk húsvéti átmenetének.
Bővebb információ és jelentkezés: https://husvet.osb.hu//
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság