A fogadalomtételre 2021. május 24-én, pünkösdhétfőn, Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapján került sor. Ez az új liturgikus Mária ünnep, a Pünkösdöt követő napon, 2018 óta szerepel a naptárban. Az idén ez az emléknap május 24-ére esett, mely napon Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepét üli az Egyház.
„A fogadalomtételemet megelőző tíz napos lelkigyakorlatom a Fatimai Szent Szűz ünnepével kezdődött. Végig a lelkigyakorlat napjaiban, Urunk Mennybemenetelétől Pünkösdig, a Szentlélekkilencedet, a Szentlélekhívó imát imádkoztuk – mondja Anna nővér –. Nagy hála él bennem az Egyház iránt, édesanyánk, a Kármelhegyi Boldogságos Szűzanya iránt, szerzetes közösségem, a magyarszéki kármelita nővérek iránt, családtagjaim, ismerőseim iránt, akik az úton vezettek, és az összes szentek iránt is, akik nem engedték el a kezemet és segítettek megmaradni az úton! Lelkigyakorlatomon nagyon sokat a dott nekem Ignacio Larranaga, Szűz anyáról szóló, könyve. »Miben áll Mária lelki anyasága? Abban, hogy az Anya segít megtestesíteni, létrehozni és világra hozni bennünk Krisztust, aki a végletekig szeretett. Mária igazi Anya lesz számunkra, ha igyekszünk testvéri kedvességben élni.« – akár ennek az ünnepnek a mottója is lehetne.”
Mit jelent számodra szerzetesnek lenni?
„Reménységet, fénysugarat, levegőt! Hogy az Egyetlennel lehetek, és ezért bármit odaadok, az életemet is. Ez az óriási öröm, ami betölt, a Szabadság, a Mindenség öröme, olyan életerővel áraszt el, amivel semmi itt a földön, a szeretet mindenhatóságának érzésével, hogy végre otthon vagyok, hazaérkeztem. Hogy nem kell tovább keresnem, mert megtaláltam, és ezt ki is mondhatom, »megvallhatom« az
emberek előtt – és érzem ő is meg vall engem az Atya előtt!”
A fogadalomtétel előtti lelkigyakorlatodon az evangéliumi tanácsokról is sokat elmélkedtél.
„Igen, és a fogadalom hármas dimenziója különösen erős köteléket ad számomra. A tisztaság Cassianus szerint a szív tisztaságát jelenti. »A szerzetesi élet végcélja az örök élet, köztes célja pedig a szív tisztasága. A szív tisztaságát a munka és az erkölcs gyakorlása által érhetjük el. Ez esetben minden bűntől megtisztított szívet tudunk felajánlani Istennek.« Jézus pedig azt mondja, »boldogok a tisztaszívűek, mert meglátják az Is tent « – Igen, meglátják még itt a földön – írja Kis Szent Teréz egy levelében. A szegénységről Létrás Szent Jánosnál olvasom: »Ha elszomorít, hogy híjával vagy valaminek, még nem vagy tulajdon nélküli«. Az engedelmességről Mózes abba szavai nyújtanak találó összegzést: »Testvérem, legyünk igazán engedelmesek, mert így jutunk alázathoz, erőhöz és türelemhez, mert így találjuk meg az állhatatosságot a felebaráti könyörületes séget a bűnbánatot és a szeretetet. Tulajdonképpen, aki engedelmes, az Isten minden parancsolatát teljesíti.« Szent Terézia anyánk szerint pedig »az engedelmesség által érkezünk el leghamarabb a tökéletesség csúcsára« – olvassuk az Alapítások könyvében.”
Eljutni a tökéletesség csúcsára. Vagyis, most kezdődik a hegyre való felmenetel?
„Itt a Kármelben a Kármelhegynek szimbolikus jelentése van. Arszeniosz abba mondja: »Ha szerzetes vagy, menj fel a hegyre!« Az ősi szerzetesi nyelvben a »felmenni a hegyre« kifejezés annyit tesz, mint szerzetesnek menni. Rosh Quadosh – A Szent hegy fok – így is hívták a Kármelhegyét,
ami héberül gyümölcsöskertet jelentett. A patrisztikus idézetekben Illés prófétát a Kármelhegy állandó lakójaként mutatják be. Avilai Szent Terézia anyánk írja az Elmélkedések az Énekek énekéről című művében: »Mily sokan vannak, akik megállnak a hegy lábánál, pedig eljuthatnának annak csúcsára.« Keresztes Szent János atyánk szerint »a hegy lelki útvonal a Szentháromság asztalához«. Ez azért is különösen kedves nekem, mert a Szentháromság a misztériumom. Lisieuxi Kis Szent Teréz a »szeretet hegyéről« beszél, a Kármelhegyére átültetett kis virágként említi magát.”
A fogadalomtétel szentmiséjét Schunk János, Budapest-római fürdői plébános atya mutatta be. A szentmisén Szent Márk evangéliumából a Gazdag ifjú jelenetét hallhattuk (Mk 10,1722). János atya homíliájából:
„Valami nagyon szépet Istenért” – ez a címe annak a könyvnek, ami Szent Kalkuttai Teréz anyáról szól. Ismerünk sok embert, aki nagyon szép dolgot tett Istenért. De vajon, itt ebben a kolostorban, elzárva a világtól, lehet valami nagyon szépet tenni Istenért? Ó, hogyne. Hiszen nem a látványos tettek számítanak, ha nem az, ami Isten szemében értékes. Anna nővér rövidesen fogadalmat tesz. Az evangéliumi tanácsokat
elfogadva szeretne ennek a közösségnek tagja lenni. Pál apostol sokszor beszél arról, hogy az ember számára, Istennek tetsző dolgot tenni, komoly erőfeszítéssel jár. Lám, itt van ez a gazdag ifjú: „Jó Mester, mit kell tennem?” Érdekes Jézus válasza: „Miért mondasz engem jónak?” Ott bujkál ebben a kérdésben: „Csak nem tudod, hogy én Isten vagyok?” Ezt még az apostolok sem tudják. És folytatja: „ismered a parancsokat”.
„Igen, ezeket mind megtartottam.” És – ez egy nagyon érdekes megjegyzés – azt halljuk, hogy Jézus megkedvelte ezt az embert. Megkedvelte. Hát, Anna nővér, téged is megkedvelt az Isten, mert szólított. Azt akarja, hogy te is, valami nagyon szépet tegyél Istenért. Ezek a fogadalmak –tisztaság,engedelmesség, szegénység – amit ígérni fogsz, nem olyan könnyűek. Igaz, kinek ez, kinek az okoz nagyobb nehézséget. De hogy áldozatba kerül, az biztos. Péter meg kérdezte egyszer az Úrtól: „Uram, nézd, mi mindent el hagytunk! Mi lesz a jutalmunk?” Azt hiszem, ezt a mondatát, mint sok más mondatát is, Péter később szerette volna elfelejteni, megbánta. Mert mi a mi jutalmunk? A mi jutalmunk: maga Isten. Az Isten az enyém lehet. Az Isten velem van. Az Isten szeret engem. Az Isten kiválasztott engem. Az Isten rám nézett és megkedvelt, és azt mondta: „kövess engem!” Ez a fiatalember szomorúan távozott. Gyakran úgy magyarázzák ezt a részt, hogy szomorúan távozott, nem tette meg, amit az Úr mondott neki. Én pedig nagyon úgy gondolom, hogy később mégis megtette. Megtette, mert akinek a szemébe néz az Úr, akit megkedvel, az, ha nehezen is, de megteszi, amit kér tőle. Amit kér tőled, az ön magadnak a fölajánlása. Önmagadnak az odaadása. És amit kapsz, az Isten, és ez a közösség, amelyik most befogad téged, és akik úgy döntöttek, hogy itt a helyed. Azt kéri tőled Isten, hogy emelkedj magad fölé. Tudom jól, hogy azzal, hogy fogadalmat teszel, nem változik meg minden egy pillanat alatt. Az engedelmesség küzdelem. A tisztaság, hogy elkötelezetten odaadom magam Istennek, ez nem egy gesztus, ez sok mindenből áll. És a szegénység, gondolatban sem ragadni semmihez. A szegénység, az engedelmesség, a tisztaság, önmagam odaajándékozása Istennek. És megkapom Őt magát. Ezzel nem lehet betelni. Érhet engem akármi, ha Isten velem van, ha Isten az enyém, akkor megteszek mindent. És nem szomorúan távozom, ha nem örömmel: „Uram, még ha nehéz is, örömmel adom oda magamat. Örömmel. Mindent. Amit csak kérsz”. Minél tökéletesebb az én odaadásom, annál többet kapok az Istenből. Ha egészen odaadom magam, akkor az Isten egészen az enyém. Mint ahogy minden nővéré. És hogyha mindenki így áll hozzá, hát akkor itt csak jó lehet. Igen, tudom, adódhat súrlódás, támadhatnak ilyenolyan gondolatok, de ennek ellenére mindennap újra odaadom magam Neked Uram, és örülök, hogy egészen az enyém vagy. Egészen a miénk vagy.
Forrás és fotó: Kármelhegyi levelek, Magyarszék, 2021/2.szám