A Férfi Szerzetes-Elöljárók Konferenciája (FSzK) és a Magyar Rendfőnöknők Konferenciája (MRK) elnökségei által életre hívott köznevelési koordinációs csoport másodízben szervezte meg az iskolafenntartó szerzetesrendek találkozóját április 11-én Budapesten a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A mostani találkozó központi fogalma a pedagógiai innováció volt, célja pedig, hogy számba vették a szerzetesi fenntartású nevelési-oktatási intézmények innovatív kezdeményezéseit, és néhányat mélyebben ismertettek ezek közül. A konferencián 17 szerzetesrend intézményei 41 fővel képviseltették magukat.
A konferencia kezdetén Labancz Zsolt SP köszöntötte az egybegyűlteket, majd felvezető gondolatokat hallottunk a szerzetesi pedagógiáról és az innovációról.
Labancz Zsolt szerint a keresztény antropológia alapból megjelenik a szerzetesi/egyházi oktatásban. Ez azzal jár, hogy teljes emberképben gondolkozunk, és a kinyilatkoztatásból fakad a látásmódunk, ami azt jelenti, hogy az egyház tanítása alapján tudunk az emberre tekinteni (a tanulóra, a tanárokra, magunkra).
Mi a különbség az egyházi és a szerzetesi iskolák között? A szerzetesrendek által fenntartott intézményeknek sajátosságot ad a rendalapító személye és a szerzetesi közösség hagyománya. Az újításokban, kihívásokban is az elsők között voltak a szerzetesrendek: mindig a frontvonalban éltek és határterületekre mentek, (szellemi, spirituális tekintetben is) izgalmas helyekre, helyzetekbe léptek bele, és azt az újat, amit láttak, tapasztaltak, kitaláltak, azt megpróbálták bevinni az intézményeikbe is.
Ezután Labancz Zsolt az innováció lépéseiről beszélt, mely gondolatokat egy marionista szerző - Javier Cortés Soriano - írásából merítette.
Az első lépés a szabadság visszaszerzése. Szellemi, gondolati szabadságban éljünk, és tegyük fel magunknak a kérdést, hogy úgy kell-e csinálnunk feltétlenül mindent, mint eddig. Maradjunk meg ebben a szabadságban, de úgy, hogy a biztonsági zónánkra is legyünk tekintettel.
A második lépésben újra győződjünk meg arról, hogy a saját nevelési elképzelésünk, javaslatunk szükséges-e az iskola jelenlegi helyzetében.
A harmadik lépés a bölcsesség és források keresésére vezet el minket. Keressük meg, hogy milyen újító erők vannak, és hívjunk be külső forrásokat. Fontos, hogy ne önmagáért innováljunk, hanem azért, hogy a saját nevelési javaslatunkat jobban tudjuk tenni, vagyis akik vagyunk, azt tudjuk jobban élni.
A negyedik lépés egyfajta bátorság, új módon. Az innováció nem pusztán egy plusz új elem, csakhogy még valami újat csináljunk, hanem a régi elemekből építkezik. Ez a konferencia meghívja a résztvevőket arra, hogy legyenek bátrak a szellemi szabadságra és az innovációk bevezetésére.
Ezután Lázár László, a piarista rend oktatási igazgatója beszélt arról, hogy mit értünk innováción, majd három dolgot emelt ki: az innováció beágyazása, típusa, és sikertényezői, dillemái.
A délelőtt folyamán bepillantást nyerhettünk hat programba, amelyek a beérkezett tizenhat pedagógiai innovációból lettek kiválasztva:
- Mezeyné Szatmári Tímea, Gallatz Klára M. Klarissza SSND és Hervai Pál: Hitoktatás és evangelizáció (Az innováció megvalósulásának helye/intézménye: A Boldogasszony Iskolanővérek fenntartásában lévő Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és AMI és a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont)
- Szabó-Molnár Bálint LC: Lelkigondozás (Szent II. János Pál Iskolaközpont)
- Guba András SchP., Katona Miklós igazgató: Kilátó Piarista Pályaorientációs és Munkaerőpiaci Fejlesztő, Módszertani Központ (Piarista Rend Magyar Tartománya)
- Dobszay Ambrus: Ferences Ösztöndíjprogram (Ferences középiskolák)
- Takácsné Elek Borbála igazgató: Komplex tehetséggondozási program (Premontrei Iskolaközpont Gödöllő)
- Kövesdiné Kapitár Anikó, Illés Csaba, Tóth Csilla: Gerinc - a test és lélek támasza (Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Zalaegerszeg)
Ezután műhelymunka következett “World café - módszerrel”, melynek témakérdései a következők voltak:
- Milyen tényezők hátráltatják iskoláinkban az innovációk kifejlődését?
- Milyen erőforrások tárhatók fel az innovációk érdekében?
- Miért és hogyan érdemes az innovációkat hálózatban működtetni?
- Elvárható-e, hogy a szerzetesi iskolák élenjárók legyenek az innovációban? Hogy volt ez a távoli és a közelebbi múltban?
- Hogyan viszonyul egymáshoz innovációinkban a pedagógia és az evangelizáció/pasztoráció?
A rövid összefoglaló beszámolók után ebéd következett, majd aktuális témák kerültek terítékre: az Etikai kódex; tájékoztatás Klebelsberg
ösztöndíj és szakképzés témákban és a továbblépés közös tervezése.
A rendezvény zárásaként az egymás mellett ülő résztvevők közösen visszapillantottak a napra, és megosztották egymással, hogy milyennek élték meg a konferenciát.
Forrás és fotó: Mészáros Anett/MSZKI
