A rendi káptalanon meghívottként jelen volt a kongregáció társult tagjaként, a Szent Benedek Leányai Társaság is Tiszaújfaluból.
Az általános káptalan az önálló monostorok együttműködését megteremtő fórum, amelyet három évente hívnak össze, határozott időre. A monostorok saját szabadságukat megőrizve határozzák meg a közös irányvonalakat és gondolkodnak a jövőről. Az október 26-i általános káptalan egyik fő témája a konstitúció megújítása volt, ami a mindennapi élet szabályozásához fontos. Tulajdonképpen Szent Benedek Regulájának – amely a spiritualitás, a lelkiség letéteményese – egy aktualizált változata. Rendelkezik egyebek mellett a választásokról, a döntések meghozatalának módjáról. A másik jelentős téma pedig az elmúlt bő egy évtizedben folyamatosan finomodó zsolozsmáskönyv végleges formába öntése volt.
A bencés rend egy konföderatív felépítésű szerzetesrend, a világon összesen tizenkilenc kongregációja működik. A Magyar Bencés Kongregáció a harmadik legrégebbi, amelynek vezetője a prézes apát, azaz a pannonhalmi főapát. A kongregáció az 1500-as években jött létre. A 19. század elején, amikor a rend fő feladatának az oktatást jelölték ki, a szervezet még centralizáltabbá vált, hiszen az iskolák ellátása közös teendő volt. Ekkor a közösség egy nagy konventet alkotott, Pannonhalmi Szent Benedek Rend néven.
A gyűlésen Hortobágyi T. Cirill főapát elmondta: a II. Vatikáni Zsinat után a szerzetesrendekben megindult egy lelkiségi megújulás. Magyarországon azonban az akkori politikai viszonyok között korlátokba ütközött, hogy a bővülésről, a jövőről komolyan tudjon gondolkodni a szervezet. A ’89-es fordulat után azonban a hatóságok előtt is, hivatalosan ratifikálni tudták, hogy a Magyar Bencés Kongregáció tagja a Sao Paulói monostor is, amelyet a II. világháború után Brazíliába menekült rendtársak alapítottak.
2012-ben újabb jelentős állomásához érkezett a kongregáció. Az addig függő házként működő tihanyi apátság és a győri perjelség önállóvá vált. Napjainkban a Magyar Bencés Kongregációnak már nyolc rendháza van, ebből négy monostor önálló – Pannonhalma, Győr, Tihany, Sao Paulo – és a remények szerint néhány év múlva Bakonybél is erre az útra léphet.
A szerzetesi, monasztikus életformának minden korban megvannak a maga kihívásai. Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság perjele szerint a stabiliátás hiteles megélése a legfontosabb.
Az elöljáró az általános káptalan után kifejtette: egy szerzetesközösségnek mindig van kisugárzása. Egyrészt a munkatársaik felé, akik velük együtt vállalják a szolgálatokat, másrészt azok irányába, akikért vállalják a szolgálatot, például a lelkipásztorkodás során hívekért, vendégfogadás során a Tihanyba látogató turistákért. „Mindannyiuknak kell valamit adnunk, „újat és régit”, ahogyan a Szentírás is fogalmaz. És ehhez kell a közösségben és az imádságban megélt stabilitás.”
A győri Szent Mór Bencés Perjelség vezetője, Sárai-Szabó Kelemen OSB közösséget érő a kihívásokról szólt.
Mint rámutatott: olykor negatívumként megélt helyzetek sokszor nem is igazi problémák, hanem valójában Istentől kapott ajándékok. Olyan adományok, amelyek elgondolkoztatásra késztetik a szerzeteseket, hogy tényleg a hagyományaikhoz, Krisztus követéséhez és a regulához hűen élik-e a mai életüket. „Nem éppen azért kapjuk-e ezeket, hogy megújuljunk, hogy egy kicsit új szívvel gondoljunk hivatásunkra, küldetésünkre?” Mint mondta, ilyen ajándéknak tartja azt is, hogy ma a bencés szerzetesközösségekben minden életkorból találunk testvéreket. „Ez egyfajta tanúságtétel a világ felé, hogy hogyan gondoskodunk az öregekről, vagy hogyan kell szépen átadni a jövőt a fiatalok kezébe. Ezek ajándékok, amiket meg tudunk élni.”
A Magyar Bencés Kongregáció minden közösségének megvannak a saját kiemelt szolgálatai. Tihanyhoz például nyolc templom tartozik két plébániával. Itt a hívek kísérése, szolgálata, a közösségépítés a feladat. A látogatók fogadása a zarándokoktól a turistákig egy elég széles réteget jelent. Nekik a gyökereket, értékeket, magyarságot kell megmutatni, és azt is, hogy kik a mai szerzetesek, mit csinálnak és hogyan élnek. Mint a Balaton-felvidék egyik meghatározó kulturális központja, a tihanyi testvérek a következő évben pedig az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatba kapcsolódnak be új és régi programokkal.
Egy kongregáció házai bátorítóan hatnak egymásra – véli Sárai-Szabó Kelemen OSB. „Bátorító, hogy nem egyedül dolgozunk az Isten ügyéért, nem egyedül akarjuk megélni Szent Benedektől kapott küldetésünket a világban. Többen is vagyunk, akik küzdünk azért, hogy ez a közösség működjön, éljen és életet adó legyen.” A Szent Mór Bencés Perjelség a győrieket és a környéken élőket igyekszik megszólítani. Egyrészt a liturgiákon, másrészt a fenntartásukban működő iskola által a gyerekeket, rajtuk keresztül a családokat. Erősíteni szeretnék őket ezekben a „nem egyszerű időkben, hogy lássák és tudják: gondolunk rájuk, az egyház és a szerzetesrend átérzi a körülöttük lévő nehéz helyzetet, amelyre igyekszik pozitív választ adni.”
Forrás: Pannonhalmi Főapátság/magyarkurir.hu