Több apropója is lehetne e cikk megírásának. Éppen két évtizede, 2003-ban indították újra a hazai bencések az apátsági szőlőtermesztést, amely szinte a rend egész történelmét végigkíséri. De áprilisban Ferenc pápa is hírbe hozta a helyi diákok és öregdiákok által „kupacnak” becézett domb közvetlen környezetében termelt, majd ugyanott érlelt és palackozott nedűket, hiszen budapesti látogatásakor innen került az egyházfő és kísérete asztalára egy különleges válogatás.
A pannonhalmi bornak azonban nem kell cégér – ami jó, az jó. Aligha kell különösebb méltatás egy olyan termékcsaládnak, amelyet az USA nyugati partjától Japánig ismernek, szeretnek, vásárolnak. A számok is magukért beszélnek: 20 éve 30 ezer palackról indult a termelés, most évente 400 ezer palack készül a bencés monostor borászatában, de többre is lenne kereslet.
A terepszemlét egy irodahelyiségben kezdjük, amely tele van fényesen csillogó elismerésekkel. Amikor arról kérdezem kalauzomat, Illés Tamás marketing- és kereskedelmi vezetőt, mely díjakra a legbüszkébb, nem a serlegekkel teli polcok felé indul, hanem egy oldalsó tárolóhoz. A hazai kupáknál ugyanis kedvesebb a szívének egy annyira friss díj, hogy még ki sincs csomagolva: egy nemzetközi borverseny idei első helyezettje lett a vörös Infusio – és ezt a címet már negyedik alkalommal hódították el a pannonhalmi csúcsbor különböző évjáratai.
Ahogy belekezdünk a beszélgetésbe, kitűnik, hogy ha végtelen idő állna rendelkezésünkre, akkor sem fogyna ki a mondandóból a főapátság munkatársa, aki turisztikai szakemberként érkezett – épp 2003-ban – Pannonhalmára, aztán 2007-ben váltott házon belül munkahelyet, s azóta szíve, lelke a borászaté. Igen, a lelke is.
– Ez egy kegyelmi munka: egyszerre kell hozzá a jó Isten áldása és a szakmai profizmus. Miközben rá kell bíznunk magunkat a természetre, a boraink épp attól igazán értékesek, hogy Isten és ember együttműködéséből születnek – mondja Tamás. Ráadásul, ahogy az sejthető, itt nem kizárólag a nyereségre, üzleti eredményre hajtanak (bár a kezdeti befektetés épp a járványhelyzet előtt fordult át pozitív szaldóba). – Az a célunk, hogy közelítsük az embereket egymáshoz és a keresztény kultúrához egyaránt. A bor sajátos kommunikációs eszköz: kapu a bencés lelkiséghez, híd ember és ember között. Ahogy Várszegi Asztrik emeritus főapát fogalmazott: a főapátság bora a legjobb pasztorációs eszköz – mutat rá a mosolygós szakember.
Az 50 hektár összterületű pannonhalmi apátsági birtokok különlegessége, hogy mind a „kupac” közelében helyezkednek el, így is elősegítve, hogy a leszüretelt gyümölcs hosszas szállítása ne okozzon minőségromlást. A 12 szőlőfajta a gravitációs koncepció mentén kialakított feldolgozóüzem tetején lévő présházban kezdi meg azt az átalakulást, amelynek végén 30 méterrel lentebb, a borházban érik alkoholos itallá a föld termése és az emberi munka gyümölcse.
Nem tudom, kinek mi jut eszébe a présház kifejezés kapcsán, de itt zavarba ejtő rend, tisztaság uralkodik. És nem csupán a „vallásos látszat” miatt fogadja patyolat állapot a látogatókat, hanem azon alapelv mentén is, amely a minden egyes szőlőszemet átvizsgáló optikai válogató berendezés működésében is testet ölt. A présházban olyan ellennyomásos tartály is helyet kapott, amelyben akár pezsgő vagy habzóbor is készülhetne, ehelyett inkább sajátos erjesztési technikákkal kísérleteznek a meglévő csendes borok minőségének további fejlesztése érdekében. Innen lefelé indulva egymás alatt sorakoznak a tartályok, amelyeket különleges csőrendszer köt össze, az alapanyag itt kíméletesen jut tovább a feldolgozás következő szakaszaiba. A látogatók kétszáznál több lépcsővel megbirkózva juthatnak le a borház szintjére, de a kútházban akár liftezhetnek is.
Amíg a hordók közé érünk, megtudom, hogy elvileg bármelyik itt készülő ital alkalmas lenne miseborként való alkalmazásra. Nem feltétel ugyanis a szín vagy a szőlőfajta, ám adalékanyagot, például hozzáadott cukrot nem tartalmazhat a végtermék. A vörösbor alkalmazását Illés Tamás szerint praktikus okokból szokták kerülni a szentmiséken. Mégis létezik egy kifejezetten liturgikus célra szánt változat, a Tricollis, amelynek különlegessége, hogy három szőlőfajta házasítása, ráadásul arányuk évjáratonként változhat, és ha már három az igazság, mindig három különböző dűlőről választják az alapanyagot hozzá. A pannonhalmi misebor másfél literes palackokban nem kerül kereskedelmi forgalomba, a liturgikus felhasználáson kívül egyedül az alma materbe visszalátogató öregdiákok vehetnek a bankettvacsorákra egy-egy palackot. A borházban 225 és 500 literes hordókban érik csendesen a jó bor, de sikerült egy olyan tartályt is felfedezni, amely 300 hektoliter folyadék – jellemzően palackozásra váró Tricollis – tárolására alkalmas. Az nagyjából 40 ezer palack, vagyis több, mint amivel két évtizede elindultak, avagy a rendszerváltás után újraindultak a pannonhalmi bencések.
Az apátsági borászat költséghatékony, fenntartható működésre törekszik, így mindössze bő 20 munkatársat foglalkoztatnak, a dűlőkön dolgozó tucatnyi kolléga létszáma idénymunkák idején akár meg is duplázódhat. Laza hónap, üresjárat nem nagyon akad, egész évben bőven van tennivaló. A kész palackok pedig nem sokat pihennek a raktárban, s bár szó szerint napkelettől napnyugatig rendelnek belőle, a termelés jelentős része magyar asztalokra kerül. Ez pedig igenis jó hír, hiszen ha valami jó készül idehaza, azt büszkén fogyaszthatjuk magunk is.
És hogy mit ivott ezek közül Ferenc pápa Budapesten? Öt borfélét küldtek a bencések arra a bizonyos asztalra, az apostoli nunciatúrára április végén: a Sauvignon Blanc, az Infusio, a Tricollis Rosé, a Pinot Noir és a Hemina közül utóbbi kettőt kóstolta meg az egyházfő.
Az olvasó jobb helyzetben van, mert hozzánk hasonlóan végigmustrálhatja a pannonhalmi borkészítés folyamatát, bármelyik típust megkóstolhatja, megvásárolhatja, és abba az Illés Tamás által említett légkörbe is beleszagolhat, amelynek nem a termelés, hanem a találkozás, a kapcsolatteremtés, a testi és lelki gazdagodás áll a középpontjában.
Jön a nyár, nyit a pannonhalmi borterasz, amely egy-egy különleges alkalommal jazzterasszá is alakul. Az apropót bárki bármikor megtalálhatja a bencés főapátság legjobb pasztorációs eszközével való ismerkedésre…
Szerző: Gégény István
Forrás és fotó: szemlelek.net
