Az eseményre Debrecenben került sor 2016. május 20-án az MTA Területi Bizottságának székházában a debreceni Szent László Domonkos Plébánia és a Területi Bizottság Vallástudományi és Teológiai Munkabizottsága szervezésében.
A „Domonkos szentek és szent helyek” c. konferenciát köszöntve Hodossy-Takács Előd, az MTA Területi Bizottsága főtitkára a Krisztusban való egységre buzdított Péter 1. levele alapján. Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke köszöntő szavában arról is szólt, hogy a Domonkos rendnek mai világunkban, a konkrét helyzetekben meg kell találnia helyét, mint ahogy alakulásakor is a kor konkrét szükségére adott válasz hozta létre a prédikáló rendet. Nekünk, mint a láthatatlan Isten képmásainak tudása a teremtett világ megismerésére kell, hogy irányuljon, és a szentek esetében is azt kell vizsgálnunk, hogyan valósult meg életükben a krisztusi eszmény.
Górski Jacek OP plébános-házfőnök elmondta, hogy rendjüknek az alapítás óta ugyanaz a küldetése: hirdetni az evangéliumot, védeni az igazságot, oktatni és prédikálni.
Barna Máté OP vikárius a rendi közösségüknek a kezdetekben kialakult sajátos vonásait emelte ki, mely nagyban különbözik pl. a bencés szerzetesi eszménytől. A domonkosok számára a kolostor a felkészülés, a pihenés és a gyógyulás helye, munkaterületük a kolostoron kívül van.
A rend kialakulásának történeti hátterét világította meg dr. Bartha János professor emeritus (Debreceni Egyetem), majd dr. Orosz István akadémikus (Debreceni Egyetem) a rend nagy tudós szentjéről, Nagy Szent Albertről tartott előadást, kiemelten elemezve a fennmaradt művek alapján a szent kevéssé ismert természettudományos munkásságát.
Dr. Maróth Miklós akadémikus Aquinói Szent Tamás fő műve, a Summa Theologiae görög és főleg arab nyelvű forrásaival, az arab filozófia és az arab filozófiai iskoláknak Aquinói Szent Tamás gondolkodására gyakorolt hatásáról értekezett.
Dr. Deák Hedvig OP egyetemi tanár az Árpád-házi Szent Margit korában szerveződött domonkos női kolostorok helyzetéről szólt, elemezve a veszprémi és a Nyulak szigetén lévő kolostor körülményeit, melyek Szent Margit és részben Boldog Ilona domonkos szerzetesnő tartózkodási helyei voltak.
Az utolsó Árpád-házi hercegnő, Boldog Erzsébet domonkos szerzetesnő életét, aki a Svájcban található Tössi domonkos kolostorban élt, és akiről alig van ismeretünk, Földvári Katalin tudományos munkatárs mutatta be Puskely Mária: „Árpádházi Boldog Erzsébet”c. könyve alapján.
Gazdag tartalmú előadást hallhattunk Lupescuné Makó Máriától (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) a középkori Erdély domonkos kolostorairól, a domonkosok ottani jelenlétéről. Dr. Barna Gábor professzor (Szeged) Árpád-házi Szent Margit alakjának 20. századi különféle értelmezését és a szentté avatási folyamat alakulását mutatta be gazdagon illusztrált előadásában.
Dr. Slíz Marianna (ELTE) érdekes témával jelentkezett: azt vizsgálta, hogy Szent Domonkos és Szent Margit hogyan szerepelt a magyarországi névadási szokásokban.
Végül dr. Nagy Ilona (DE) mutatta be a Szent Margit-legendának saját maga és dr. Boda István Károly (DE) által készített digitális honlapját, melyen sokrétű, nyelvészeti szempontú összevetést találunk a magyar nyelvű legenda és latin forrásai között, gazdag kultúrtörténeti, filológiai apparátussal kiegészítve.
A konferenciát bezáró dr. Szabadi István docens, (DE, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója) mint a konferencia társrendezője kifejtette, hogy megnyerő és példaértékű a Domonkos-rend tagjainak nyitottsága arra, hogy mások, a tudományokkal foglalkozó egyének gondolatainak helyet adjanak. Egyben az ökumenikus közös gondolkodásnak is szép példáját lehetett látni, vélekedett Szabadi István. Visszacsengett így Hodossy-Takács Előd biblikus teológiai professzornak a konferencia köszöntőjében mondott óhaja – Péter levele alapján –: Épüljetek fel egy kövön, a szegletkövön.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye/Havas Lászlóné