2020. március 9-13. között Roggenburgban rendezték meg a kétévente esedékes európai nemzeti konferenciák találkozóját.
A koronavírus azokban a napokban már igencsak jelen volt Európa egy-egy nagyobb országában, amelyet érzékeltünk ugyan, de erejét és gyorsaságát akkor még nem sejtettük. Több országból sajnos már nem tudták vállalni az utazást a folyamatos határlezárások miatt, ezért végül 50 résztvevő érkezett a premontreiek lenyűgöző képzési centrumába. Magyarországról Labancz Zsolt SCHP (UCESM elnöke), Deák Hedvig OP (UCESM elnökségi tag), Lobmayer Judit SSND (MRK elnök), Kiss Didák OFM (MSZKI irodavezető) és Radnai Kinga (MSZKI asszisztens) voltak jelen.
A nyitó szentmisén az UCESM elnöke, Labancz Zsolt SP atya volt a főcelebráns. Rövid, de igen elgondolkodtató prédikációjával megalapozta az együtt gondolkodás nyitott és egymást befogadó légkörét. Többek között egy olyan jelenségről beszélt, amelyről a rabbinikus, illetve kabbalista irodalom ír: a cimcumról, mely összehúzódást, önkorlátozást jelent. Isten korlátozza magát, hogy a világ metegteremtődjön és létezhessen. Ez az irgalommal is összevethető: Isten irgalmas, ezért összehúzódik, hogy helyet kapjunk a bűneinkkel, gyengeségeinkkel együtt. Hozzátette, talán épp ezért jelenti az irgalom szó héberül azt, hogy anyaméh. Az anya a méhében helyet ad, hogy a gyermeke növekedni tudjon. Ezzel a gondolattal bátorította a résztvevőket, hogy legyenek ilyen módon irgalmasok egymás felé: teremtsünk teret egymás számára, legyünk nyitottak és befogadóak egymás felé, hogy megismerjük, mi az, ami a másikat most mozgatja, hogy aztán együtt növekedhessünk, együtt építhessük a közösséget.
A találkozó első felében több előadást is hallhattak a résztvevők. Többek között João Braz de Aviz bíboros, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációjának vezetője Ferenc pápára hivatkozva intette a jelenlévő szerzeteseket, hogy óvakodjanak a „spirituális világiasságtól”. Arra hívta őket, hogy hagyják el a jól kitaposott ösvényeket és kockáztassanak meg új utakat a karizmáik felfedezéséhez. Úgy vélte, különösképpen a férfi és női szerzetesrendek együttműködése lenne igazán gazdagító. Éppúgy, ahogy az ökumenizmusban is nagyon fontos a törekvés a közös irány megtalálására a történelmi szétválások után. Sőt, véleménye szerint a szerzetesi közösségek „zsinati képessége” egy olyan érték, amelyből az egész egyház tanulni tud.
Nicole Grochowina, evangélikus nővér (Communität Christusbruderschaft Selbitz), egyháztörténészként kifejezte: a mai „korlátlan világ” olyan helyzeteket segít elő, amelyekben úgy tűnik, hogy „majdnem lehetetlen” az egyén számára létezni. Ennek következményeként a világot félelmek sokasága jellemzi. A vallásoknak azonban van valamijük, ami ezzel szembehelyezkedik: emberek, akiknek hite Isten azon ígéretén alapszik, hogy az emberek között van, akkor is, ha nem érzékelik, hallják vagy érzik. Ebben az ígéretben hinni az első, legfontosabb és legnagyobb feladat a mai szerzetesek számára.
A találkozó második felében az „open space” módszer segítségével interaktívan, csoportokban gondolkodtak együtt a szerzetes elöljárók különböző témakörökről. Ezeket a témákat a jelenlévők fogalmazták meg arra a kérdésre válaszolva, hogy mi foglalkoztatja őket most a leginkább, mi az, amiről szívesen hallanák mások tapasztalatait.
Didák testvér egy olyan csoportnak lett a moderátora, amelyben arról gondolkodtak együtt nyugat- és kelet-európai szerzetesi konferenciák elnökei, hogy hogyan lehetne segíteni a rendek együttműködését egy-egy országon belül. Általános tapasztalat, hogy sokszor nem ismerik a rendek egymás nehézségeit, sőt bizonyos helyzetekben konkurenciaként tekintenek egymásra, ami ellene megy az együttműködésnek. A konkurencia széthúzást jelez, mely a hatékonyság és az erőforrások elaprózódását eredményezi.
Azonban az is világossá vált, hogy a nemzeti konferenciák elnökeinek országonként más és más, igen nehéz kihívásokkal is szembe kell nézniük.
- kinél a gyors elöregedés, drasztikus létszámcsökkenés és ennek következményeként a kihaló rendek szellemi hagyatékának megőrzése, archiválása okozza a fejtörést,
- kinél a kiüresedő kolostorok fenntartása, szerzetesi tulajdonban való megőrzése,
- kinél a kevés létszámú, fiatal rendek együttműködésének kialakítása,
- kinél az új alapítású kongregációk elérhetetlensége,
- kinél a püspökkarral való konstruktív kapcsolat
Számos jó és hasznos ötlet, tapasztalat gyűlt össze arról, hogy miként sikerült segíteni a rendeket az egymás felé fordulásban. Összegezve talán nem tűnik újdonságnak, de ezek alapján arra a következtetésre jutottak a résztvevők, hogy a rendközi kapcsolatok erősödését a közös programok szervezése, a közös feladatvállalás és közös képzés segítheti elő.
Radnai Kinga/MSZKI
Budapest, 2020. május 5.
Az UCESM weboldala: ucesm.net
A premontrei kolostor weboldala: kloster-roggenburg.de