A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája közleményét olvashatjuk itt, amelyet a megszentelt élet éve lezárása alkalmából adtunk ki.
Február 2. a megszentelt élet napja és egyben a Ferenc pápa által meghirdetett szerzetesek évének zárása.
Ennek megünneplésére – itt Magyarországon – egyházmegyénként került sor, megerősítve az egyházmegyék eddig kialakított gyakorlatát.
Szerzetesi életünkben nagyon fontos szerepe volt ennek az évnek. Mérhetetlen hálával tartozunk Istennek minden kegyelméért, és nagy köszönettel egymásnak, környezetünknek. Egyházmegyénként ugyan, de valamennyiünket összekapcsoló három mozzanat segítségével Magyarország-szerte ünnepeltünk:
– az erre az alkalomra megfogalmazott egyetemes könyörgésekkel;
– az erre az alkalomra megfogalmazott hálaadó imádsággal, melyet a szerzetesek közösen imádkoztak a szentáldozás után;
– egy közel negyedórás kisfilm levetítésével, mely összefoglalja a szerzetesek évében történt eseményeket.
A megszentelt élet évének, vagy ahogy az év során is neveztük, a szerzetesek évének zárásakor négy jellegzetes szempont is segíthet abban, hogy válaszoljunk arra a kérdésre, hogyan, milyen szívvel zárjuk ezt az évet:
1. Mi is volt Ferenc pápa célja és várakozása ezzel az évvel kapcsolatban, és hogyan fogalmaztuk meg mi, Magyarországon élő szerzetesek, elöljárók és több rendből ötlet-zuhatagra összegyűlt szerzetesek ezen év céljait, vágyait, lehetőségeit?
2. Mi történt, hogyan teljesültek célkitűzéseink, vágyaink, álmaink?
3. Volt-e, ami nem teljesült, elmaradt?
4. Hogyan megyünk tovább a megszentelt életnek dedikált év befejeződése után?
Már a szerzetesek éve kezdetén azt láttuk, hogy a programok – és most már sorolhatjuk: szerzetesek zarándoklata Mátraverebély-Szentkútra gyalog és járművekkel, hivatásunk ünnepe; Szerzetesek Tere, ahol a Március 15-e tér életterek megnyitása, találkozások hihetetlen gazdag platformjává vált; a személyes és közösségi élet egymást tápláló és egymásnak kihívást adó, növekedésre hívó misztériumát taglaló konferencia, az egész éven átívelő honlap, facebook, információs térkép, „Rendben vagyok” kommunikációs kampány – sokkal többek számunkra, mint puszta programok. Az út, ami egy program létrejöttéig vezetett, szinte már maga volt a cél: hivatásunk mélyebb megértése, megújulás, együttműködés a különféle rendek, közösségek szerzetesei között, jelenlét az egyházban és a társadalomban, odafordulás a másik emberhez, ajándékok, adományok egymásrautaltsága, cseréje és összeadódása, találkozások a találkozás létrejöttéért.
A megtörtént programok, találkozások egyben mutatják is az utat, hogy merre tovább: azon túl, hogy az ötlet-zuhatag több évre is elegendő programtervre adna lehetőséget, talán még fontosabbá vált az a megélt tapasztalat, hogy ha összeadjuk tudásunkat, karizmáinkat, ennek egymásrautaltságában cselekszünk, nem várt erők, energiák ébrednek – mindez kétségkívül a Szentlélek életadó ereje, öröme, vezetése, gazdagsága. Ennek hitében és erejében szeretnénk válaszolni rendenként is, de együtt is az Egyház és a társadalom, világ helyzeteire. Például a már kezdetét vett irgalmasság évében szeretnénk megújultan rányílni, hogy karizmáink mélyén, szerzetességünknél fogva az Irgalmas Isten szemlélésére és az irgalom tetteire vagyunk hívva. Ha erre együtt válaszolunk, az irgalom mélyebb megismerésére, megtapasztalására, az irgalmasság tetteinek hatékonyabb megnyilvánulására számíthatunk.
Többször megfogalmaztuk: a szerzetesek évének ugyan vége lesz, de a szerzetességnek nem.
Szerzeteselöljárók körében célként fogalmaztuk meg a szerzetesség Egyházon belüli szerepét megtalálni, megerősíteni, megismertetni: világos, pozitív, látható, élhető szerzetes-képet kialakítani, beágyazva a magyar valóságba. Ez a cél szemünk előtt volt az év során, de nyilvánvalóan ez évek alatt alakul ki és fejlődik. Ennek az évnek mint tematikus évnek a lehetőségei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ebben előre lépjünk. Folytatásként mindenképpen fenntartjuk a www.szerzetesek.hu honlapot és a hozzá kapcsolódó facebook oldalt. A honlapot továbbra is úgy alakítjuk, hogy „hordozza” a szerzetesi információs és interaktív térképet, a könyv formájában is megjelent, de képekkel kiegészített Imanaptárat, a szerzetesrendekről készült filmeket, riportokat, melyeket a médiatárban lehet megtalálni. Célunk ezzel, hogy vissza lehessen keresni a szerzetesek éve során elhangzott előadásokat, megtörtént eseményeket, és továbbra is hírt adjunk a szerzetesekről, egyre inkább tükrözve a magyarországi szerzetesség arcát, életét.
Miközben már tele vagyunk a „hogyan tovább” kérdéseivel, terveivel, most megállunk:
– köszönetet mondunk mi szerzetesek egymásnak;
– köszönetet mondunk egyházunk vezetőinek, hogy imájukkal, szavaikkal, jelenlétükkel támogattak minket ebben az évben;
– köszönetet mondunk mindazoknak, akik idejükkel, tudásukkal, tanácsaikkal, munkájukkal segítették programjaink megvalósulását;
– köszönetet mondunk a kommunikáció, sajtó, média munkatársainak, akik rányitották az olvasók, médiát követők szemét, szívét életünkre, hivatásunkra, szolgálatunkra, a szerzetesek éve eseményeire.
Hálát adunk a minket életbe hívó és meghívó Istenünknek, aki túlcsorduló mértékben elhalmozott minket ebben az évben jelenlétével, a találkozások örömével és gazdagságával, és mindezeken túl mindig a legkedvezőbb időjárással.
Ulrik M. Monika SSND
irodavezető,
Magyarországi Szerzetes-elöljárók Konferenciáinak Irodája
Fotó: Mészáros Andrea