– E közösség egyházmegyei alapítású, és egyházmegyei szolgálatra kapott meghívást, Márfi Gyula ny. veszprémi érsek az alapítónk, és pár éve utódja, Udvardy György érsek úr lett a törvényes elöljárónk – tájékoztat Teréz nővér, akivel hivatásba kerüléséről, szolgálatukról beszélgettem. Most ketten vannak a közösségben, de voltak már heten is.
Halasi Gabriella, aki szerzetesi nevét (Teréz) Lisieux-i Kis Szent Terézről kapta, szegedi születésű, családjában távoli anyai ágon már volt szerzetes, de szülei nem voltak vallásgyakorlók, mint mondja, a hit szerepe náluk a karácsonyra, a karácsonyi szentestei hagyományokra korlátozódott. Iskolásként nem járt hittanra, s pironkodva meséli, hogy egyszer, mikor elkísérte barátnőjét a hittanórára, csak azt várta, hogy az óra végén a bevett szokás szerint majd kaphat ő is cukorkát az atyától.
Később, kamaszként, figyelme a buddhizmus és különböző spirituális irányok felé fordult, s csak sokára jutott el a Jóistenig, vallja. Már középiskolásként a közgazdaságtan állott érdeklődése középpontjában. Később közgazdászként is diplomázott Pécsett az egyetemen, majd Budapesten egy amerikai cégnél kezdett el dolgozni vezetési tanácsadóként.
– Nagyon szerettem e munkát és a kihívásokat – vallja –, munkatársaimmal szakmai célból szinte az egész világot beutaztuk. Lelki életemben aztán a változás akkor következett be, mikor szegedi barátnőmnek megszületett a kisfia, s megkért, hogy legyek a keresztanyja. Naivan azt gondoltam, ennek nincs akadálya… Mivel azonban vallási előéletem nem volt, csak keresztelési papíromat tudtam bemutatni a plébánosnak, Mádi Gyurka atyának. Ő vett rá aztán, hogy legyek elsőáldozó, majd bérmálkozó. Elmondhatom, hogy ő és a barátnőm indított el a hit útján Isten felé.
Gyurka atya nagy hatással volt rá, tőle kapott vallási témájú könyveket is, s azután elkezdett szorgalmasan templomba járni. A munkahelyi közösségben ugyan nem beszéltek erről, de egyéni beszélgetésekből kiderült, hogy közülük is mennyien olvassák rendszeresen a Bibliát. Budapesti barátnője segítette később, hogy sűrű munkája mellett eljuthasson rendszeresen a templomba. Egy alkalommal szerzetesnővérekkel is találkozott, mikor barátnőjével elmentek Máriaremetére, a karizmák ünnepére.
– Bevallom, irigykedtem, hogy ők csak Istennel és a hit kérdéseivel foglalkozhatnak, nem kötöttek munkahelyhez.
Mikor aztán egy alkalommal (2000-ben) Balatonkenesén nyaralt, megismerte a ferences segítő nővéreket. Akkor három nővér és egy jelölt élt a közösségben, s ő úgy érezte, neki is ott a helye, Isten hívása megszólította. Nemes Ödön jezsuita atya készítette fel az örökfogadalomra, és kísérte lelki útján a további években is. Ő bontakoztatta ki benne a személyes istenkapcsolatot, ő képezte ki lelki vezetőnek. Tanulmányai során – a teológiai képzés mellett – megszerezte a Sapientia Szerzetesi Főiskolán a hittanár-nevelőtanár és a család- és gyermekvédő tanári diplomát.
Szülei kezdetben óvatosan tekintettek az Istenhez való egyre szorosabb kötődésére, de miután látták, hogy megtalálta a helyét és boldogságát, hivatását az életben, elfogadták, hiszen rátalált a maga útjára.
Munkájuk társával, Erzsébet nővérrel, több mint húsz évvel ezelőtt, Balatonkenesén kezdődött a plébániához tartozó iskolában, majd a Veszprémi Főegyházmegye katolikus iskoláiban folytatódott keresztény életvezetési kurzusokkal.
– A gazdasági elemző szemlélet ma is él bennem – fűzi hozzá –, ízig-vérig közgazdász vagyok, de már nem ez tölti be életemet. Egyházmegyei szinten is inkább a lelki vezetői és lelki gondozói szolgálatot kérték és kérik tőlem/tőlünk. Mivel a hitet átadni pedagógiai, pszichológiai ismeretek birtokában lehet eredményesen, erre is nagy hangsúlyt fektetünk.
Teréz nővér behatóan foglalkozott Viktor Frankl osztrák neurológus és pszichiáter, a logoterápia és egzisztenciaanalízis megalapítójának tanításaival is. Vagyis, hogy miként lehet akár nehéz helyzetekben is az életünk értelmét, Isten által kapott feladatainkat felismerni és betölteni. Ebben segítenek nővértársával lelki vezetőként, hogy a diákok és felnőttek tudatos érték- és értelemkeresése mellett istenkapcsolatuk is fejlődjön. E vonalon folytatta aztán tanulmányait is, nemrég fejezte be a Semmelweis Egyetemen a mentálhigiénés lelkigondozói szakképzést.
Ma már e területen dolgoznak egyházmegyei szinten a katolikus iskolákban az érsek úr megbízásával. Keresztény életvezetési kurzusokat tartanak arról, hogyan lehet szeretetkapcsolatot kialakítani Istennel, a felebarátainkkal és önmagunkkal. Megbízatásuk a katolikus iskolákra vonatkozik, 5. osztálytól a gimnáziumig, de a pedagógusok és a szülők felé is nyitnak. Idén már több felnőtt közösséghez is meghívták őket lelkinapokat tartani.
Hogy kommunikációs, kapcsolatteremtő képességük kiváló, ezt bizonyítják az idei fűzfői ifjúsági találkozón tartott, megszólító erejű csoportfoglalkozásaik is.
Forrás és fotó: keresztenyelet.hu