A foglalkoztatók mindig szívesen készülnek a lakókkal jeles napokra eseményekre. Az idősek között pedig mindig van fogadókészség arra, hogy megmutassák miket szeretnek, mi mindent tudnak még hajlott korukban is, milyen kincseket tartogat személyiségük, és ezzel másoknak hogyan tudnak örömet okozni, élményt szerezni. 14 lakó vállalkozott arra, hogy a költészet napján elmondja, felolvassa számára kedves, szeretett versét. Maguk a dolgozók is hoztak verseket, melyet elmondtak. Többen fejből, könyv és papír nélkül tették ezt.
Azt gondolhatnánk, hogy “jó, jó, de hát ez nem olyan nagy dolog, bárki képes lehet felolvasni egy verset!”
No de a lakóink jelentős részénél középsúlyos/súlyos fokú demencia áll fennt, mely a mindennapi teendőkben is nehézséget, problémát okoz. Így a verselés komoly intellektuális feladatot jelenthet számukra.
És még egy statisztikai adalék: a versmondók átlagéletkora 89 év volt!!! :)))
A képek közül az egyiken látható egy néni fehér kardigánban. Ő 94 éves, és a Tisza című verset mondta el gyönyörűen, emlékezetből.
Most készülnek egy sok intézmény részvételével hagyományosan megrendezett vers- és prózamondó versenyre.
Nagyon büszkék vagyunk mindenkire, aki részese volt ennek a napnak!
Kísérjük imádsággal az Dorothea Otthon minden lakóját és munkatársát! Köszönjük kollégáink kitartó, lelkiismeretes munkáját.
A kozármislenyi Dorothea Otthon vezetője Csapi Róbertné beszámolója
Forrás: ferencesek.hu
Fotó: Dorothea Otthon
