A Szent Márton és Pannónia. Kereszténység a római világ határán címmel a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban, illetve a szombathelyi Iseum Savariensében nyílt kiállítás azt mutatja be, miként terjedt el a keresztény vallás Pannónia provinciában Szent Márton korában. Szent Márton, a korai középkor legnépszerűbb szentje születésének 1700. évfordulóját emlékévvel köszönti mind a Szombathelyi Egyházmegye, mind a Pannonhalmi Főapátság; a két részre oszló kiállítás az emlékév egyik kiemelt rendezvénye.
A délelőtti pannonhalmi megnyitón Várszegi Asztrik, a Szent Márton kultuszát Magyarországra újra visszahozó Pannonhalma főapátja elmondta: Szent Mártont úgy fogadta emlékezetébe a nép mint az irgalmas szamaritánust és mint a Jó Pásztort, aki a szeretetet tette meg élete vezérfonalául. Szent Márton szülőföldjének régészeti megismertetésével most ismerhetjük meg először kiállítás formájában a pannóniai kereszténység jellegzetességét – tette hozzá a főapát.
Néphagyományaink és a művészeti kincsek is mutatják, hogy a magyar nép körében jelen volt és jelen van az ő kultusza – fogalmazott Veres András, a Szombathelyi Egyházmegye kormányzója köszöntőjében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hozzáfűzte: a mostani évforduló megerősít minket abban, hogy Szent Márton tiszteletét tovább kell vinni hazánkban; feladatunk az, hogy Szent Márton szemével nézzünk körül a világban, és észrevegyük, hogy azok, akiket a pannóniai születésű püspök szeretett: a rászorulók, ma is itt élnek közöttünk.
Már halála után öt évvel születtek ábrázolások Szent Mártonról, ami jól mutatja népszerűségét – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Carlos Azevedo, a Kultúra Pápai Tanácsának delegátusa. A szent legrégebbi nyugati ábrázolása a ravennai San Apollinare-bazilikában található, 561 körül keletkezett. A trónon ülő Krisztus és az igen előkelő helyen, a vértanúk között szereplő szent Márton ugyanolyan bíbor színű ruhát viselnek. Ez arra emlékeztet, hogy az a Szent Márton, aki álmában a köpenyét megosztotta Jézussal, most visszakapja ezt tőle. Akkor lehet békés a jövőnk, ha ma sem félünk Szent Márton lelkületétől, bátorságától – mondta el a szentszéki küldött.
A tárlat koncepciójáról Takács Imre művészettörténész, a kiállításterv egyik megalkotója elmondta: nem akarták időben lekorlátozni magukat Szent Márton korához ragaszkodva csupán, azt is meg akarták mutatni, milyen volt e területen a kereszténység továbbélése a népvándorlás korában. A kiállítás hat részre oszlik, ebből az első három egység Szombathelyen, a második három Pannonhalmán kapott helyet. Azt, hogy az ókeresztény korban milyen vallási közegben kezdett el terjedni a kereszténység, Szombathelyen tekinthetik meg az érdeklődők, hiszen a település a római birodalom jelentős városa volt egykoron. Az ezt feldolgozó első részt követi az egész provinciára kiterjedő aspektus, amiből megismerhető az a vallástörténeti háttér, ami Szent Mártonra magára is jellemző volt. A harmadik szombathelyi rész a kereszténység tárgyi emlékeit veszi számba.
Pannonhalmán a főapátság Szent Mártonhoz való viszonyát bemutató bevezető rész után a negyedik résszel folytatódik az osztott tárlat: az ókeresztény korban kialakult rítus tereit, kellékeit mutatják be. Az ötödik egységben azt lehet megismerni, miként élt tovább a kereszténység a népvándorlás korában, a befejező rész pedig abba nyújt betekintést, hogyan viszonyult a korabeli elit a kereszténységhez. Ennek legeklatánsabb példája a nagyszentmiklósi kincs, amelynek négy darabját (egy eredetit és három másolatot) láthatják az érdeklődők.
Takács Imre hangsúlyozta: rendkívül kis tárgyakról van szó, amelyekhez nagyon közel kell menni, hogy nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is hatást gyakorolhassanak ránk: közelebb kerülhessünk azokhoz az emberekhez, akik alkották, illetve használták e tárgyakat.
Az esti szombathelyi megnyitón Puskás Tivadar, a város polgármestere hangsúlyozta: a nemzetközi szintű, rendkívüli kiállítás egy izgalmas időszakot mutat be. Csak a köpenyét osztja meg Szent Márton, Szombathelyet és Pannonhalmát nem: a két hely most nem verseng azon, hogy kihez kötődik a szent, hanem közös kiállítással tiszteleg előtte – tette hozzá.
Napjainkban hasonló kulturális közeg, hasonló elutasítottság veszi körül a kereszténységet, mint Szent Márton korában – mutatott rá Veres András püspök, szombathelyi kormányzó. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról is beszélt, hogy Szent Márton kora viszálykodásai közepette is tudott a béke apostola lenni.
Várszegi Asztrik főapát azt emelte ki a pannóniai születésű szerzetes-püspök életéből, hogy utolsó éveit egy széthulló világban élte, amikor sokan zarándokoltak hozzá, hogy bizonyosságot keressenek nála. Alakja ma is kihívást jelent, tettei vallomásként és tanúságtételként szolgálnak a szeretetről – fogalmazott a pannonhalmi főapát.
A keresztény művészettörténet külön fejezete az a jelenet, amikor Márton megosztja köpenyét a koldussal – mutatott rá Carlos Azevedo. Ezekben az ábrázolásokban a koldus alakjában a valóság, az emberi élet árnyoldala jelenik meg. Szent Márton szeretetből indított cselekedete a jézusi kenyérszaporításhoz hasonlóan az osztozás logikáját tárja elénk – tette hozzá a pápai tanács küldötte. Szent Márton gyönyörű élete bizonyítja, hogy létezik olyan emberi természet, amely minőségre hivatott. A kiállításon csak töredékeket láthatunk, mert az igazi műalkotás a szent élet – hangsúlyozta a portugál érsek.
A szombathelyi Iseum Savariensében egy viszonylag friss, nagyon jó koncepcióval összeállított tárlatba kellett szervesen belehelyezni a kora középkori pannóniai kereszténység bemutatását – ez volt a legnagyobb kihívás a szombathelyi tárlatrész esetében Takács Imre művészettörténész szerint. A kiállítás legnagyobb különlegessége, hogy a kereszténység elterjedését, államvallássá válását egy sötét folyosón való átvezetéssel szimbolizálják a rendezők – mondta el a művészettörténész.
Szent Márton és Pannónia
Kincsek Szent Márton szülőföldjéről
A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató, két székhelyű kiállítás Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe. Ilyen összefoglaló formában most először tekintheti meg a nagyközönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.
A tárlat ez év őszéig látogatható a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. A kiállítás számos egyedi, innovatív megoldással hozza közelebb a múlt tárgyait a látogatókhoz. A pannonhalmi tárlat egyik érdekessége, hogy a kor szó szerint kézzelfoghatóvá válik a látogatók számára: a legkülönlegesebb tárgyakat ugyanis kezükbe is vehetik a látogatók – persze nem az eredetiket, hanem 3D-nyomtatóval készült replikáikat. A tárgyak digitalizálása különleges biztonsági intézkedések mellett, a tárlat installálásakor zajlott. A kézzel fogható tárgyaknak köszönhetően akár látássérültek számára is élményszerű lehet a kiállítás.
A családosok számára kincskereső füzet készült, melyben a játékos rejtvények mellett Szent Márton életének Sulpicius Severus által lejegyzett tettei képregényes formában is megjelennek, így ennek segítségével a fiatalabbak is közelebb kerülhetnek Szent Márton korának mindennapjaihoz.
Szent Mártont, az 1700 éve hazánk területén született világhírű szentünket, a római katonából lett tours-i püspököt ünnepli idén a Pannonhalmi Főapátság és Szombathely városa. Az emlékév kiemelt kiállításán páratlan nemzetközi kincsanyag gyűlt össze az egykori római provincia, Pannónia területéről. A kiállítás gazdag anyaga két múzeum összefogása révén, két korszakra bontva tárul a látogatók elé. A római katonából lett keresztény ember kettős identitása pontos lenyomata korának is: a kiállítás tárgyainak segítségével most először kaphatunk átfogó betekintést abba, hogyan terjedt el a kereszténység a római provincián belül.
A kiállítás szombathelyi része az Iseum Savariensében látható, ahol Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savaria történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton, a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg. A legkorábbi bemutatott tárgy a rendkívül jó állapotban megmaradt I. századi bronz Fortuna-szobor. A tárlat egyedülálló darabja – mely mind a magyar, mind pedig a külföldi leletanyagban igazi különlegességnek számít – az úgynevezett mosdósi sírleletből származó kék korsó a IV. századból.
A kiállítás legkorábbi keresztény emlékei közül kiemelkedő az aranyozott ezüst orrvédő lemez, melyen Krisztus-monogram látható. Igazi ritkaság az 5. századból származó hun áldozati együttes, melynek különös jelentőségét az adja, hogy pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül itt került elő az aranyos íj teljes felszerelése. Az egyik legpazarabb Magyarországon előkerült késő római lelet (kvalitásban a Seuso-kincs méltó párja), a vadászjelenetes korsó szintén látható lesz a Szent Márton és Pannónia című kiállításon, csakúgy, mint a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete, az 1799-ben napvilágra került nagyszentmiklósi kincs több darabja.
További információ és kedvezményes jegyelővétel: www.szentmarton-pannonia.hu
A Szent Márton és Pannónia – Kincsek Szent Márton szün-pannonia.hu.lőföldjéről című kiállítás Szombathelyen, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban november 30-áig, a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban szeptember 30-áig tekinthető meg.
Fotó: Merényi Zita
Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír