Az örökfogadalom liturgiáját Várszegi Asztrik főapát vezette. Az ünnepen jelen voltak a hazai bencés közösségek képviselői, a főmonostor szerzetesei, bencés nővérek, oblátusok, premontrei, ciszterci, pálos és ferences testvérek, budai és szabadszállási vendégek, valamint zarándokok.
Várszegi Asztrik főapát homíliájában az apostolokat és a szerzeteseket átalakító erőről beszélt: „Jézus imádság közben elváltozott színében. Isten iránti odaadó élete, imádsága úgy alakítja át emberségét, hogy azon átragyog az Isten szépsége, jósága, ereje – azaz dicsősége. Isten szeretete úgy alakítja át a lelket, hogy meghal, ami önös; és növekszik az öröm, a szeretet és a szolgálat. Ez történt az apostolokkal, ez az apostolok másával, Márton szerzetes püspökkel, és erre kap meghívást a szerzetes is.” Az örökfogadalmat tevőhöz fordulva így fogalmazott: „Szilveszter testvér, Istennek adott életed, imádságod úgy alakítsa át emberségedet, hogy azon átragyogjon az Isten szépsége, jósága, ereje – azaz dicsősége – Isten és mindannyiunk javára.”
A monasztikus örökfogadalom a szentségkiszolgáltatás – különösen is az egyházi rend szentsége – liturgiáját követi. A jelölt kiválasztása után az elöljáró kérdéseire megvallja elkötelezettségét a szerzetesélet mellett. Ezután a mindenszentek litániájában kérik Isten minden szentje – kivált a nagy szerzetesek – közbenjárását, miközben a fogadalmat tevő arcra borul az oltár előtt. Együtt imádkozik a litániában az egész egyház: a megdicsőültek serege és az élet zarándokútján járók.
A szentségkiszolgáltatáshoz hagyományosan hozzá tartozó jel a fogadalom esetében az, hogy a szerzetes felolvassa fogadalmi iratát, amelyben szerzetesi életalakítást, engedelmességet és állhatatosságot fogad, majd elöljárójával együtt aláírja az oltáron. A szimbolikus tettet kísérő imádság a „szerzetesszentelés”, egy énekelt imádság, amelyben az elöljáró Isten áldását kéri a szerzetesre: „A vigasztaló Szentlélek sugallatával számtalan fiadat hívtad már magadhoz, hogy mindenüket elhagyva Krisztust kövessék, a szeretet édes bilincseivel tehozzád láncolják magukat, és testvéri lélekkel szolgálják minden embertársukat. Nézz kegyes szemmel szolgádra, akit isteni gondviseléseddel magadhoz hívtál, és áraszd rá a szentség lelkét. Hogy mindazt, amit kegyelmedből örömmel ígért, segítségedet élvezve, hűségesen valóra váltsa.”
A fogadalmat tevő kitárt karral énekli a Szent Benedek által előírt zsoltárverset: „Fogadj el engem, Istenem, szent igéd szerint, hogy neked éljek, és ne szégyeníts meg engem, mert tebenned bíztam, Uram.” (Zsolt 119,56) Végül megkapja a kukullát, a bő kórusruhát, amelyet a monasztikus szerzetesek a zsolozsmázáskor viselnek.
Az örökfogadalmat tett Szilveszter testvér Budapesten folytatja szerzetesi szolgálatát a Szent Benedek Tanulmányi Házban.
Forrás: Magyar Kurír/Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Horváth Tamás