A csornai premontrei közösség nagyszabású beruházást ünnepelt augusztus 16-án. Átadták a csornai rendházban kialakított új látogatóközpontot, a megújult egykori rendi, később városi parkot, megnyitották a rend múltját és jelenét bemutató kiállítást, valamint lerakták egy ötven férőhelyes idősotthon alapkövét.
Csornán a premontreiek hatalmas 19. század eleji rendházát és templomát a Győr–Sopron főút mentén találjuk meg. A rejtőzködő épület homlokzatával azonban nem a főútra néz, így a fehér barátok útmutatására szüksége van az érkezőnek. Megállítanak a kapunál, és a falak mögötti parkba irányítanak. Sokan érkeznek, az ország minden részéből összegyűlnek ünnepelni a csornai monostor átfogó megújulásának egyik mérföldkövét. Ma adják át a premontrei parkot, az apátság épületében kialakított látogatóközpontot, benne a díszteremmel, a Premontrei 900 című kiállítással, az apáti kápolnával, a régi-új könyvtárral, a csornai helytörténeti múzeummal, a jeles vendégek fogadására szolgáló szalonnal és kávézóval, valamint elhelyezik az ezt követően megépülő idősotthon alapkövét.
Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát, Fejes Anzelm váradi premontrei apát, Halmos Ábel OSB bakonybéli, Mihályi Jeromos OSB tihanyi, Sárai-Szabó Kelemen győri perjel, Bérczi Bernát ciszterci apát, Németh László, a Győri Egyházmegye általános helynöke, a premontreiek korábbi, 90. születésnapját ünneplő apátja, Horváth Ödön Lóránt és számos paptestvér.
A parkban épített szabadtéri színpadon a premontrei rend nagyjainak portréi, Kunc Adolf, Károly Iréneusz fizikusok, Mécs László költő idézik elénk a fehér barátok gazdag múltját. A zöldterület a város központjában évszázadokon át szerves része volt a premontrei életnek. Egykor zárt kert volt, a szerzetesek elmélkedésére, elvonulására szolgált. Most, megújulva közkinccsé teszik a barátok. „Igyekeztünk igazi közösségi teret, kultúrparkot kialakítani. A kapuk nyitva állnak mindenki előtt. A gyerekeknek játszóteret építettünk, és áll már egy faház is, alul közösségi térrel, felül vendégszállással. A sétálóút közepén Szent Norbert-emlékhelyet hoztunk létre. Teret kapott a Hanság élővilágának bemutatása, egy parányi „hany”, egy vizenyős, lápos területet kialakításával. Megmaradt a szabadtéri színpad, helyet adva városi rendezvényeknek. Szeretnénk, ha Csorna szíve lenne a premontrei park” – mondja el az átalakulásról kérdésünkre Fazakas Zoltán Márton apát.
A színpadon először Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára köszöntötte az ünneplőket. Elismerően szólt az egyházak szerepvállalásáról a szociális segítségnyújtásban, és elmondta, a jövő évi költségvetésben az eddiginél negyvenmilliárd forinttal magasabb összeg szerepel szociális intézmények működtetésére, és ebből a forrásból minden egyházi fenntartású szociális intézmény részesülni fog.
Gyopáros Alpár, Csorna és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos egy 2014-es, a csornaiak életérzését, jövőképét vizsgáló közvéleménykutatás adataira támaszkodva arról beszélt, a csornaiak önazonosságtudatát mennyire aláásták a rendszerváltást követő évek, amikor a város elveszítette a térségben betöltött gazdasági, egészségügyi, kulturális központi szerepét. „Egyedül a spirituális központiság maradt meg, a Csornán jelen lévő premontrei rend által. A rend képviseli a város életében az állandóságot. 800 éve vannak velünk. Ha kellett, harcoltak, ha elüldözték őket visszajöttek. Most újra építenek, nagyszabású fejlesztéseknek vagyunk tanúi, melyek mérföldkövek, a város történetírása vastag betűvel jegyzi a polgárait szolgáló erőfeszítéseket” – fogalmazott Gyopáros Alpár.
A köszöntők után rakták le a rendház északi szárnyának meghosszabbításában épülő idősotthon alapkövét, benne egy időkapszulával. Az utókor számára ebben elhelyezték többek között a beruházás támogatásáról szóló megállapodás alapokmányát, az Új Ember és Keresztény Élet hetilapok aktuális számait, valamint egy Szent Norbert-emlékérmét.
A megújult apátsági épületben kialakított látogatóközpont átadását szalagátvágás jelképezte. A beruházás hazai forrásból és az Európai Unió támogatásával valósult meg. Az idősotthon 2,2 milliárd forint kormányzati támogatásból épül, a látogatóközpont kialakítására, a díszterem és a könyvtár felújítására pedig hétszázmillió forintot kapott a rend.
Az apátsági épület már meglévő része múzeum, melyben a város helytörténeti kiállítása látható. Az a tény, hogy megyei önkormányzat fenntartásában működő múzeumnak az apátság ad helyet, is jelzi a rend beágyazottságát abba a környezetbe, ahol működik, és elkötelezett kötődését a városhoz. „Felajánlva átadom magam a csornai egyház szolgálatára” – idézett Boldvai Márton Bertalan perjel a rendtársak fogadalmának szövegéből, rámutatva, a premontrei szerzetes stabilitási fogadalmat is tesz, kifejezve kötődését az adott közösséghez. A barátok így nemcsak a környék lelkipásztori szolgálatát vállalják, hanem a kulturális életéért való felelősséget is. Itt Csornán közösségük nyolc település lelkipásztori szolgálatát végzi.
Az újonnan kialakított látogatóközpont betekintést ad a rend történelmébe és mai életébe. Megtekinthető a díszterem, az apáti kápolna, a régi-új könyvtár, a vendégfogadó szalon, valamint itt kapott helyet a két év múlva esedékes jubileumra készülő, Premontrei 900kiállítás.
Fazakas Z. Márton apát az évszázadok során többször elpusztult és újjáépített csornai apátság épületére Isten áldását kérte. Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak – idézte a Szentírást, hangsúlyozva a kegyelem sokszorosan megtapasztalt erejét, és megfogalmazta határozott elkötezettségüket, hogy életükkel fogják megszentelni a házat.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős kormánybiztos, a látogatóközpont kialakításának projektvezetője mutatta be a megvalósult beruházást.
Figyelemre méltó kiállítást állítottak össze Virág Zsolt, Morva-Simon Natália kurátorok, Mátéffy Balázs teológus, egyházi beruházások művészeti vezetője, valamint Boldvai Márton Bertalan közreműködésével. Három tér, három szín, a rendi élet három hangsúlya. A habitus fehér színe a háttér ott, ahol a rendi élet 900 évéről, a közösség mai életéről szól a tárlat. A kék, a cingulus színe terében láttatták a közösség szolgálatát a környező világ és a körülöttük élők felé. A harmadik térben mutatták be a rendi élet spirituális útját, az Egyház lelki és szellemi értékeit szimbolizáló arany háttérrel. Megjelentek a legfontosabb értékek, az Eucharisztia, Mária tisztelete, az önmegtagadás, a vezeklés, a lelkipásztori szolgálat és a kórusima. Mindez interaktívan, szemléletesen, több érzékszervre építve, a modern technika lehetőségeivel gazdagon élve. Megjelent a rend számára fontos kint és bent. A szív a monostor, ahol a testvér találkozik Istennel, felfrissül a közösségben. és ezt a bent megélt istentapasztalatot viszi az emberek közé, hogy minél több embert tudjon bevonni ebbe a bentbe, a bensőséges istenkapcsolatba.
A premontreiek és Csorna
A premontrei rend egyik legfontosabb magyarországi prépostsága a csornai, a Szent Mihály arkangyal nevét viselő prépostság. Alapítása idejét a rendi hagyomány 1180-ra teszi, újabb kutatások későbbre, a 1200-as évek első évtizedeire. Szerzetesei a váradi utáni második magyar alapítás, a hatvani prépostságból jöttek Csornára.
A történelem viszontagságai során nyolcszor semmisült meg az épület, üldözték el a rendi közösséget, de a barátok újra és újra felálltak. A török időkben 150 évre távolították el őket Csornáról, de premontrei élet 1702-ben újra tudott indulni osztrák és morva szerzetesek segítségével. II. József 1786-ban rendeletileg feloszlatta a közösséget, 1802-ben I. Ferenc újra engedélyezte működésüket. Csorna ekkortól vált a premontreiek egyik magyarországi központjává. A rend fő hivatása a tanítás lett. 1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban hittudományi főiskolát. A szétoszlatás évei után ismét talpra álltak. Az 1989-es újraindulás után a közösség a lelkipásztori munkába kapcsolódott be Csornán és a környező falvak plébániáin.
Az 1808-ban újjáépített rendházuk és a késő barokk stílusban újjáépült, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház a város legjelentősebb műemléke.
Fotó: Trauttwein Albert
Trauttwein Éva/magyarkurir.hu
