Szakmai találkozónak adott otthont a gyöngyösi Ferences Rendi Autista Segítő Központ (ASK) július 15-én. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) által szervezett esemény fő célja az új Országos Autizmus Stratégia megalkotásáról való egyeztetés volt, valamint az, hogy a résztvevők megismerhessék az ASK működését. A találkozó elején Heim-Horhi Anett, az AOSZ szakmai vezetője elmondta, hogy ezzel a rendezvénysorozattal – amely során bejárják az autizmus ellátást végző intézményeket – szeretnék elérni, hogy a kollégák megfigyelhessék és elsajátíthassák egymás jó gyakorlatait. „Az a munka, ami itt, az ASK-ban folyik, mindannyiunk számára példa lehet” – tette hozzá.
Az intézmény bemutatását elkezdve Szabó József OFM lelki igazgató tartott beszámolót az ASK történetéről. „A ferencesek már az 1330-as évek közepén letelepedtek és kolostort alapítottak Gyöngyösön. Ez a rendház nagyon sokáig – a város helyzetéből adódóan is: mivel a hegy és az Alföld találkozási pontján áll – fontos szerepet töltött be: mondhatjuk, hogy egy időben ez volt a rend hazai központja. Egészen 1950-ig itt volt a salvatoriánusok (az akkor Magyarországon működő ferences tartományok egyike) szemináriuma, itt tanult Paskai László bíboros úr is. Amit nem sikerült a törököknek, az sikerült Rákosinak: 1950-ben egy rendelettel elűzte innen a ferenceseket. Az épületet teljes egészében csak 1998-ben kaptuk vissza, és nagy kérdés volt, hogy mi legyen a sorsa. Ekkor sietett segítségünkre a Jóisten egy régi ismerős személyében, aki egy autizmussal élő gyermek édesapja…”
Megfogalmazódott az igény egy olyan intézmény kialakítására, ahol az autizmus miatt válságba kerülő családok kaphatnak segítséget. Bár a megvalósítás pontos koncepciója csak évekkel később alakult ki, ez a gondolat indította el az ASK megalapítását.
„Ebben a vállalásban nagy előnyt jelentett, hogy rengetegen támogattak minket benne: különböző segélyszervezetek, Harrach Péter, a Szociális és Családügyi Minisztérium akkori vezetője, illetve nyugatról is sok segítséget kaptunk. Az alapító okirat végül 1999 októberében született meg” – idézte fel József atya. „Azt hiszem, hogy a Jóisten humora megmutatkozik ebben a történetben. Mi, ferencesek úgy álltunk hozzá Gyöngyöshöz, hogy szeretnénk valamit kezdeni az épülettel, és végül a mai napig az egyik legfontosabb szolgálatunk talált meg minket itt: az ASK-ban valóban a legkiszolgáltatottabb embertársainkat segíthetjük.”
Az ASK jelenlegi igazgatója, Kis Erzsébet folytatta az intézmény bemutatását. Az Autista Segítő Központ 2001-ben kapta meg a működési engedélyét: először a Fogyatékos Személyek Otthona alakult meg 10 fővel, majd a Fogyatékos Személyek Gondozóháza. Az Általános Iskola 2003-ban kezdte meg működését. „Ekkor ismerték fel, hogy nem elég a gyerekeket a szociális szférában elhelyezni: jó volna az iskolai képzésüket is biztosítani. Ez is mutatja, hogy a teljes elképzelés a kezdetekkor még kiforratlan volt: minden lépésről lépésre alakult ki. A ma is létező intézményegyüttes a karácsondi Lakóotthon indulásával vált véglegessé, 2008-ban. Azóta tehát ebből a négy tagintézményből áll az ASK.”
Áttérve a központ jelenlegi működésére, az igazgató a különböző gyakorlatokat, mindennapi szokásokat és szabályokat mutatta be. A gyerekek pontos napirend szerint élnek: a szociális munkatársak már kora reggel ott vannak az intézményben, segítenek a reggeli rutinban, valamint ők maguk is bemennek az iskolai csoportokba a diákokkal.
„Ez azért nagyon jó, mert így a szociális dolgozó látja azt a munkát, amit a gyógypedagógus végez. Ennek pedig azért van kiemelt jelentősége, mert az autizmussal élő gyermek a nap 24 órájában autizmussal él, és az állandóság és a következetesség nagyon fontos neki.”
A diákok minden év szeptemberében felmérést írnak, amely eredményei alapján a pedagógusok fejlesztési terveket dolgoznak ki: mindenkire egyénileg, olykor 40 oldal terjedelemben. A mindennapokban – az ezen tervek alapján meghatározott – személyre szabott írott vagy rajzolt napirendek, kommunikációs kártyák és folyamatábrák, valamint egyéb eszközök segítik a gyerekeket tájékozódásban.
A bemutatót Zólyomi Viktória, a szociális gondozás vezetője folytatta, aki az öneállátás fontosságáról is beszélt: „Alapvetően az a cél, hogy amikor a fiatalok kikerülnek az intézményből, akkor nagyon stabilan el tudják látni magukat. Olyan egyszerű dolgokra kell gondolni, mint a ruhahajtogatás, az öltözködés és vetkőzés, a mosakodás, wc-használat stb. Egész évben a pedagógusok által elkészített fejlesztési tervek alapján dolgozunk, amelyek havi bontásban tartalmazzák a haladási naplót.”
A résztvevők ezután bejárhatták az intézményt. A termek bemutatása közben Kis Erzsébet hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a diákok megtanulják, hogy szabályok vannak körülöttük. Egy tanórán például ugyanúgy a padban kell ülniük, mint egy hagyományos iskolában. Emellett – bár van iskolaorvos –, ha valakinek ellátásra van szüksége, akkor időnként a városi rendelőbe mennek, hogy a gyerekek szociális képességei ezáltal is fejlődhessenek.
A nap második felében Kővári Edit, az AOSZ elnöke vezetésével kezdtek bizalmas beszélgetést a résztvevők: rövid bemutatkozást követően az új stratégiáról értekeztek. A második Országos Autizmus Stratégia megalkotásának előzményeként Kővári Edit, valamint Csonka Gábor, az AOSZ alelnöke 2019-ben tett látogatást Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternél, akivel szakmai és érdekvédelmi együttműködésben állapodtak meg. 2020 júliusában pedig hivatalosan is megalakult az a bizottság, amely a kormány támogatásával kidolgozza majd a második Országos Autizmus Stratégiát.
Kővári Edit a beszélgetés elején kiemelte: „Célkitűzéseink közé tartozik, hogy az autizmussal élők számára elérhetőek legyenek a különböző alapszolgáltatások, emellett pedig az is, hogy a családok életében is minőségi változások valósulhassanak meg. Az a legfontosabb, hogy egy autizmussal élő ember is megkapjon mindent, amire szüksége van, akár egy intézményben, akár a családjával él.”
______________________________________________________________________________________
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány köznevelési intézményei közé tartozik a gyöngyösi Autista Segítő Központ, amely egyike azon helyeknek, ahol országos szinten is magas színvonalú foglalkoztatás folyik, és családias légkörben nyújtanak folyamatos segítséget autizmussal élő embertársainknak. Az ASK működését a Ferences Alapítvány támogatja, adományozásra is az ő honlapjukon keresztül van lehetőség: www.ferencesalapitvany.hu/projekt/autista-segito-kozpont-tamogatasa
Forrás és fotó: www.ferencesek.hu