Jezsuita összefogással elkészült és az interneten bárki rendelkezésére áll a paraguayi őslakosok, a guaranik nyelvén követhető szentmise. A www.misaguarani.com címen elérhető honlapot pár napja indították a helyi jezsuiták a guaranik nemzeti Mária kegyhelyéről, Caacupéból. A kegyhelyről közvetített szentmisét teljes egészében guarani nyelven mutatta be Alberto Luna olasz jezsuita atya.
A jezsuiták a paraguayi püspöki konferencia támogatásával végezték munkájukat és a honlap mellett jelen vannak a témával az összes közösségi médiafelületen is. A guarani nyelvű honlapon a napi szentmisék szövege mellett elmélkedések, a zsolozsmaimádság, az alapvető keresztény imák, köztük a rózsafüzér szövege is elérhető. A napi evangélium magyarázatai pedig online meghallgathatóak.
A paraguayiak 87 százaléka beszél guarani nyelven
Helyi hivatalos akadémiai források szerint a paraguayi lakosok 87 százaléka beszél guarani nyelven, mely a spanyol mellett szintén hivatalos nyelv. Fontos adat, hogy a helyi guarani lakosság közel 40 százaléka csak az anyanyelvén ért, tehát nem beszéli és nem is érti a spanyolt. A guarani nyelv Paraguay, Bolívia és a Dél-amerikai Közös Piac területén egyike a hivatalosan elismert nyelveknek, hiszen a guarani nyelv átível az országhatárokon, ezért Brazília és Argentína Paraguayjal határos részén is beszélik.
A guarani nyelv szolgálatában
Gustavo Gonzalez atya, a Fides missziós hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Paraguay területén a szentmisét eddig spanyol nyelven mutatták be és csak a homíliát tartották az őslakosok anyanyelvén. A jezsuiták ezen a helyzeten akarnak segíteni többek között a most indított a „Guarani nyelv hete” kezdeményezéssel, mely beleilleszkedik az UNESCO által idén meghirdetett a „Bennszülött nyelv nemzetközi Éve” akcióval. A paraguayi jezsuiták a közelmúltban egy CD-t jelentettek meg „Misa Guarani Pyahu” címmel, melyen guarani nyelven éneklik a mise állandó részeit, 15 népekkel együtt.
A guarani jezsuita redukciók története
Dél-Amerikába az első jezsuita szerzetesek az 1560-as években érkeztek, és rövidesen megkezdték hittérítő munkájukat a guarani indiánok között. Nemcsak megkeresztelték az indiánokat, hanem egy teljesen új életformára tanították meg őket, mert letelepítették és földművelésre, valamint kétkezi míves munkákra oktatták őket. Az általuk kialakított vallási és termelői közösségeket nevezték redukciónak (reducción). A legelső ilyen indián közösséget 1608-ban alapították „Reducción de San Ignacio Guazú” néven a mai Paraguay területén. A missziókban az indiánok szigorú fegyelemben éltek, naponta nyolc órát dolgoztak. Minden a közösség tulajdonában volt, a házak és a földek, s a javakat a végzett munka arányában osztották el. Vezetőiket maguk választották, jogaikat és kötelességeiket törvénykönyv szabályozta. A jezsuita szerzetesek meglátták és felhasználták a guarani indiánok sajátos képességét: rendkívüli kézügyességüket és egészen kiváló zenei talentumaikat, melyeket saját felemelkedésük és evangelizációjuk érdekében hasznosítottak. A közel kétszáz éven át működő guarani katolikus közösségi telepek (redukciók) a XVIII. század második felében számos politikai nehézséggel néztek szembe és végül, amikor a jezsuitákat kitiltották a missziós területekről, az egykori virágzó redukciók pusztulásnak indultak, a guarani lakosok elvándoroltak és az épületeket hamarosan elborította az őserdő mindent elnyelő zöldje.
Forrás és fotó: P. Vértesaljai László SJ – Vatikáni Rádió