Az aktuális találkozó meghívójában olvasható bölcs mondás szerint, ha egy szikla kerül az utadba, akkor azt nagy küzdelemmel kikerülöd, vagy átmászol rajta, de ha kavics kerül a cipődbe, akkor nem tudsz tovább menni egy idő után. Meg kell állnod és kivenni a kavicsot a cipődből, hogy tovább tudj haladni. Mostanában sok ilyen kis kavics van. Sok problémát jeleztek a vezetők, ezért bedobtuk ezeket a kavicsokat a közösbe, és megbeszéltük mik a megoldási lehetőségek. A meghívóra sokan reagáltak és lázas előkészítő munka előzte meg a találkozót. Több kérdés esetében külső segítséget is kértünk az adott kérdéssel kapcsolatban.
A szociális intézményeink nagyon sok egészségügyi problémát is kezelnek, ilyen központi probléma az inkontinencia kérdése. A pelenka felírása receptre és a recept kiváltása évek óta sokat változott. Ennek nyomon követése az intézmény szempontjából lényeges kérdés, mivel sok esetben az ellátottak 80% használ pelenkát. Az egyik gyártó és forgalmazó cég szakemberét kérdeztük a legújabb változásokról. Hasonlóan a pelenkához az új típusú kötszerek felírása is nagyon fontossá vált, hiszen a beteg jogosult a receptre felírható kötszerre, akkor is, ha otthonban él. Ellátottjaink között nagyon sok a mozgásszervi problémával küzdő és sok esetben van szükség ortopéd cipőre, ill. más segédeszközre. Ezek receptre történő felírása szintén nem egyszerű feladat.
A következő téma felvezetéseként beszámolót hallgattunk meg a nemzetközi demencia konferenciáról. A rövid ismertetés után körül jártuk a kollégák továbbképzéséről és a szakmai dolgozók utánpótlásáról való gondoskodás lehetőségeit a gyakorlatban.
Az egész szociális terület, de a mi intézményeink nagy problémája is az utánpótlás kérdése, valamint a jelenlegi kollégák továbbképzése. A résztvevők elmondták tapasztalataikat az ország különböző részeiről, hogy a megszűnt OKJ-s képzés helyett és az újonnan indult szakképzési rendszer, ill. duális képzés kereteiben milyen lehetőségeket látnak.
A nap talán legfontosabb témája a cégkapunyitás és a digitális átállás kérdései voltak, amihez szintén segítséget kértünk. Szili Attila, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány gazdasági vezetője volt ebben segítségünkre.
Ezzel kapcsolatban a MKPK Titkársága email üzenetet küldött októberben. Arról küldtek tájékoztatót, hogy: „A 2024. augusztus 29-én megküldött levelünkben foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk az érintett atyákat és intézményvezetőket, hogy az egyeztetések végül azzal az eredménnyel zárultak, hogy az egyházi intézményeknek is létre kell hozniuk a cégkaput a hivatalos szervekkel történő kapcsolattartásra. A kapott információk alapján erre idén decemberig van lehetőség, javasoljuk november végéig elvégezni. Az erről szóló ’2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól’ rendelkezik arról, hogy a kötelezettek közé beemelték az egyházakat is” Azért tartottuk nagyon fontosnak, hogy erről beszéljünk, hiszen az összes szerzetesi fenntartású szociális intézményt és a szerzetes közösségeket is érinti ez a rendelet.
Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, a cégkapu egy olyan központi szolgáltatás, amely a Személyes Ügyfélkapu “ikertestvére”, és azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hivatalos szervek az egymás közötti levelezésüket papíralap helyett ezen az elektronikus felületen tegyék meg.
Sikeres cégkapu regisztrációt követően van lehetőségünk az ügykezelő hozzárendeléséhez. Természetesen itt is feltétel, hogy az illetőnek kell, hogy legyen ügyfélkapus regisztrációja. Itt érdemes megemlíteni, hogy az ügyfélkapu is megváltozik. 2025. január 16-ával megszűnik a hagyományos ügyfélkapu és csak az ügyfélkapu+ ill. a DAP (digitális állampolgár Program) segítségével lehet a cégkaput használni. Mindkét program a digitális ügyintézés biztonságossá tételét szolgálja. Az ügyfélkapu+ gyakorlatilag egy kétlépcsős belépést jelent az internetes felületre.
A résztvevőkkel közösen elemeztük, hogy milyen jogosultságokat kell meghatározni a cégkapus ügyintézés keretében, hogy valóban hatékonyan működjön.
További kérdések is napirendre kerültek, mint pl. kommunális szemét-e a pelenka vagy veszélyes hulladék? A megváltozott szemétszállítási szabályok, amik nagyon fontosak az intézmény mindennapi életében. A környezetvédelmi felelősségbiztosítás kötelezettsége vonatkozik-e ránk? Pontosan miről van itt szó?
A résztvevők még az ebédszünet alatt is végig folytatták a szakmai kérdések megbeszélését.
Végül álljon itt az egyik intézményvezető levele, amit a találkozóra reflektálva írt: „Nagyon köszönöm a tegnapi napot! Mindig hálás vagyok az ilyen és hasonló találkozásokért, mert ebben a rohanó világban és a rengeteg teendőnk, és nehézségeink között olyan jó együtt lenni, megérteni egymást. A közös gondolkodás a másikra való odafigyelés sokat tud segíteni, még akkor is, ha az adott probléma ezzel nem oldódik meg, de legalább érzem nem vagyok vele egyedül. Köszönöm a szervezést és a lehetőséget, hogy ott lehettem!”
Írta és fényképezte: Formanek Tamás/MSZKI
