Formanek Tamás - a program szervezője - köszöntötte az ország egész területéről érkező résztvevőket és elmondta, hogy talán kicsit rendhagyó módon, az ápolásvezetők összetett feladatainak egy ritkábban érintett, kevésbé hangsúlyozott területével szeretne foglalkozni a mai napon. Ápolásvezetőként vezetők vagytok – mondta, és ebben szeretnénk nektek segítséget nyújtani. Kollégák vannak rátok bízva és tudjuk, hogy sokszor nehezebb feladat a munka megszervezése és vezetése, mint odaállni és megcsinálni egyedül az adott feladatot. Szakápolók, diplomás ápolók vagytok, egészségügyi végzettséggel, azt vállaltátok, és hivatásotok is az, hogy embereket gyógyítsatok, ápoljatok. Sokatokból a körülmények csináltak vezetőt, és tudjuk, hogy kevés segítséget kaptok ahhoz, hogy ezt hogyan kéne csinálni. Különösen összetett a helyzet, mert a terep, nem a megszokott egészségügy, hanem egy idős otthon vagy otthonközeli ellátás. Idősotthoni keretek között, gondozókkal, ápolókkal, szociális és mentálhigiénés szakemberekkel is együtt kell dolgozni.
A folytatásban a szakmai feladatok ellátása, szervezési nehézségek megvitatása helyett más munkafókusszal dolgoztunk Szögeczki József intézményvezető kollégámmal, aki trénerként és szupervizorként volt jelen a nap során.
A vezetői szerepekkel, megélésekkel, észlelt vezetői problémákkal, személyes vezetői mentálhigiénés témafókuszokkal egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos munkaformák segítségével haladtunk. A csoport tagjai rendkívül motiváltak voltak nehézségeik azonosítása és megvitatása terén. A találkozón az is megfogalmazódott, hogy a vezető ápolók csoportja szívesen dolgozna tovább negyedéves találkozási gyakorisággal, nyitott csoport munkaformában, konkrét egyéni témafókuszok feldolgozása mentén.
A szociális intézményekben dolgozók, vezetők munkahelyi terhei is jelentősen megnőttek az elmúlt pár évben. Ezek okai: mennyiségi és minőségi munkaerőhiány, főként a gondozó, ápoló munkakörök esetén; a szakmai munka során felhasznált anyagok, készítmények (gyógyszerek, pelenka) árának drasztikus emelkedése; a COVID válság, a háború okozta infláció, majd energiaválság; a bérek reálértékének folyamatos esése; a munkatársak motivációjának csökkenése, a munkahelyi kiégés kockázatának emelkedése; az egyházi fenntartók szerzetesi létszámának, gazdálkodási lehetőségeinek és hivatásküldetésének összehangolási nehézségei.
A jelenlegi, rendkívül összetett globális és nemzeti politikai, jogi, gazdasági, intézményfenntartói, üzemeltetői szinten is más problémákkal küzdő világban fel kell ismernünk a tapasztalt munkaerőnek, mint értéknek a jelentőségét. A globális, külső környezeti feltételeket adó folyamatokra vajmi kevés ráhatásunk van egy-egy szociális intézményben munkálkodó vezető ápolóként vagy intézményvezetőként. Az azonban nem kérdés, hogy kollégáink és magunk mentálhigiénés állapotáért és karbantartásáért személyesen is felelősek vagyunk.
Egyházban élő intézményként, közösségként a karbantartás számos lehetősége rendelkezésünkre állhat. Lelkigyakorlatok, lelki vezető segítségének kérése, szupervízió, coaching igénybevétele, intervíziós csoport indítása.
A műhelynap végén látszott a jelenlévők arcán, amit szóban is elmondtak, hogy a számukra újszerű és kicsit szokatlan megközelítés jó volt és örömmel vettek rajta részt.
Hívjuk és szívesen vesszük újabb vezető ápolók csatlakozását.
Szerzők: Szögeczki József, Formanek Tamás
Fotó: Formanek Tamás
