Dr. Leszkovszky Pál OP atya, 1934-ben született Budapesten, több különleges, magát az ember létezését átfogó hivatást tudhat magáénak. Orvos, gyógyszerkutató, domonkos szerzetes és pap, aki több mint 20 éve gazdagítja a debreceni domonkos közösséget. Pál atyával életéről, hivatásáról Szabó Dávid sajtóapostol beszélget.
– Előbb léptem be a Domonkos-rendbe, mint ahogy beiratkoztam volna az orvosi egyetemre. Érettségi előtt álltam, amikor hívást éreztem a papi hivatás felé. Istenkeresésem és a domonkos kispapok magisztere révén felismertem, hogy a Domonkos-rend az, ahova igazán készülök. Még középiskolás voltam, mikor a papi hivatás motoszkált a lelkemben. Sajnos édesapám is ellenezte ezt az egészet, de nem adtam fel a vágyamat, hogy pap lehessek – kezdte a beszélgetést Pál atya.
1953-ban érettségiztem, abban az időben – a szerzetesrendek feloszlatása utáni években – ugyanis szó sem lehetett arról, hogy pap legyek. A Domonkos-rend magyar tartományfőnöke mégis arra az elhatározásra jutott, hogy fel kellene venni a rendbe fiatal embereket, ha kell titokban, hogy ne haljon ki egészen a rend. Ekkor éreztem, hogy itt a lehetőség, megnyílik Tündérország kapuja, amelyről még fiatalabb koromban olvastam és vártam, hogy egyszer eljöjjön. Ez jelenti számomra ezt a hivatást.
Hármunkat választottak ki a közösségből, míg végül ketten beléptünk a rendbe, a legszigorúbb titoktartás mellett, még a szüleinknek sem mondhattuk el. Ez szintén 1953 nyarán történt.
Ezzel párhuzamosan kitűnő eredménnyel zártam a tanulmányaimat. Szükséges volt egy foglalkozás a civil életben is, ugyanis titokban voltam kispap. Az osztályfőnököm az orvosi egyetemet ajánlotta, amely édesapámat is lelkesítette. A tartományfőnök és az idősebb páterek szintén támogatták ezen elképzelésemet, a tanulmányaimat, és azt mondták: jó lesz, ha elvégzem az orvosi egyetemet, amely hosszabb ideig tart, mint más képzés, így nagyobb az esély, hogy közben bekövetkezik a rendszerváltozás.
Egyetemi tanulmányaim mellett titokban végeztem rendi tanulmányokat is. Az orvosi egyetem elvégzése után letöltöttem a kötelező katonai szolgálatot, és utána, 1960-ban ünnepélyes fogadalmat tettem a rendben, miközben állást vállaltam a Chinoin Gyógyszergyárban mint gyógyszerkutató. Eredetileg az egyetemen szerettem volna maradni az Élettani Intézetben, de sajnos ez nem volt lehetséges, mert nem voltam KISZ-tag. Többek között ezért sem kaptam állami kitüntetést a doktorrá avatásomkor.
– 1963-ban szentelték pappá Zsámbékon. A papi hivatás szentsége megpecsételte életének további irányát.
– Számomra mindig is a papi hivatás volt az elsődleges, de emellett igyekeztem komolyan venni a kutatómunkámat is. Nyilvános papi szolgálatom idején kisegítő lelkészként is működtem a budapesti Lengyel Plébánián, a Domonkos Plébánián, az Örmény Katolikus Lelkészségen, 2010-től pedig lelkipásztorként szolgálok a debreceni Szent László Domonkos Plébánián. A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének lelkipásztora vagyok/voltam, egyben a MKO Szent Lukács Tudósítóját is szerkesztem.
– Megismerhető-e teljes egészében a testből és lélekből felépített ember?
– Senki sem ismeri teljesen. Ha összetesszük az orvostudomány összes ágát, még akkor is sok ismeretlen, tisztázatlan dolog van előttünk. Az orvostudomány fejlődik, mindig történnek újabb felfedezések, kutatási eredmények. Én több mint 60 éve végeztem el az orvosi egyetemet, azóta is rengeteg felfedezést tett már az orvostudomány.
– Mi a véleménye a hit és az ész kapcsolatáról?
– Alapvetően összefüggenek. Ész nélkül elképzelhetetlen a hit, hiszen olyan igazságokról van szó, amelyek nem érzékletes tapasztalással foghatók meg, hanem fogalmak alkotandók róluk. Tehát az értelmi tevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy hittel éljünk.
Amit világosan kellene látnunk, az az, hogy van a természetes világrend és van egy természetfölötti világrend. Ez utóbbihoz kapcsolhatók az olyan értelmi és érzelmi aktusok, amelyek nem köthetők a természetes világhoz. Ezeket egyedül Isten adhatja meg nekünk. Ez az, amikor valaki teljes hittel elfogadja a keresztény igazság teljességét, Jézus Krisztust.
A természetfölötti világhoz köthető hitnek vannak elemei, amelyek nem feltétlenül a hithez tartoznak. Az, hogy Isten létezik, értelemmel lehet bizonyítani. Ha nem lenne értelmünk, nem lenne mire építkeznie a hitnek. Más irányban terjed ki a hit ismerete és más irányban van, amit a természettudomány kimutatni tud.
Jézus Krisztus valóságos Isten, ez a hit misztériuma. Az, hogy Ő valóságos ember, lehet tapasztalni, kézzel érinteni például eucharisztikus csodákban, mint már történt korábban, amikor is harántcsíkolt szívizomzatot találtak a szent ostyában. Alig hiszem, hogy ezt a csodát hit nélkül el lehet fogadni.
Különálló valóság a hit, különálló valóság a természetes ismeret, amely Istenre is vonatkozik. Ez szolgál alapul a hit felépítéséhez, mert értelem nélkül nincs hit.
– 1989-től a közösség újraalakulásakor először a budapesti, majd a szentendrei, végül 2010-ben a debreceni közösséghez került. Akkor az orvosok lelki vezetésének feladatait, valamint angol nyelvű szentmisék bemutatását is vállalta, és a világi domonkosok helyi közösségének is lelkipásztora.
– Hirdettem orvosok részére találkozót, időnként 4-en, 5-en összejöttünk, de sajnos nem tartott hosszú ideig. Elgondolás volt inkább, mint megvalósult vezetés. Ezután volt, hogy előadásokat szerveztünk dr. Kellermayer Miklós professzorral, aki a pécsi egyetemen sejtkutatással foglalkozik. Később meghívtunk országosan ismert előadókat is, hogy színesebbé tegyük az anyagot, dr. Csókay András is tiszteletét tette nálunk előadóként, aki mostanra világhírű lett a szakmában.
– Szolgálatának legfontosabb missziója az életvédelem. Mit tesz ön e téren, hogyan tud segíteni az életvédelem területén? Debreceni szolgálata során ez miben mutatkozott, mutatkozik meg?
– Amikor 2010-ben Debrecenbe kerültem, első és fő tevékenységem volt egy karizmatikus újság rovatvezetése, ahol mindig helyt adtam az életvédelemnek, abortusz-ellenes felszólalásoknak és állásfoglalásoknak. Aztán volt, hogy felvonulást szerveztünk a Szent László plébániáról a Szülészeti Klinikára dr. Téglásy Imrével, az Alfa Szövetség elnökével. Itt átnyújtottuk azt a kérést az Alfa Szövetség nevében, hogy legalább az évnek bizonyos napjain ne végezzenek abortuszt. Először azt mondtam Téglásy úrnak, hogy nincs értelme, mert a többi napon nevetve megteszik és bepótolják az elmaradt műtéteket. Mire ő elmagyarázta: az a tény, hogy néhány napon nem végeznek abortuszt, annak az elismerése, hogy nem helyénvaló, amit tesznek.
Ami nem teljesen életvédelem, de köthető hozzá, amikor is a częstochowai Fekete Madonna vándorikonja európai körútjának magyarországi állomásán a zarándokokat plébániánkon is vendégül láttuk. Ezt az eseményt azért is emelném ki, mert fontosnak tartom elmondani, hogy Szűz Mária minden élőnek az édesanyja, a meg nem született életnek is. Az ő szívét is marcangolják, amikor a meg nem született életet kioltják.
Az ÖRÖM-HÍR 2021. húsvéti számában is megjelent – domonkos atyákat, domonkos testvért bemutató – interjúkat olvashatjuk az egyházmegye honlapján.
Forrás és fotó: www.dnyem.hu